MTA-AVKF Tanulási Környezet Kutatócsoport kutatásáról és kérdőíve

Miért nem illenek a gyerekek az oktatási rendszerünkhöz?

A kultúra egy viselkedés- és tudásminimum, amely a társadalmi beilleszkedéshez szükséges. A minimum eléréséhez is olyan környezetet kell teremteni, amely a növekvő különbségek figyelembevételével képes az egyéni fejlődési utakat biztosítani. A személyre szabott tanulási környezet nem csupán a gyermekek jóllétének egyik alaptényezője, hanem a jelen generáció fejlődésének, vagyis a jövő építésének útja.

Mindezt egy súlyosan adminisztratív irányba eltolt, központosított, személytelen, tehát egy nem létező sztenderd elvárást adó rendszerben, lehetetlen megvalósítani. A homogén tömegoktatást oktatást a 20. században a tömegek felett fenntartandó kontroll érdekében építették ki a rezsimek. A 21. században azonban az információ- és ingergazdagság robbanásszerű megnövekedésével együtt a diverzitás is megnövekedett. A Máté effektus által – akinek több van, annak több lesz, akinek kevesebb, annak kevesebb – kitágult lehetőségekkel a különbségek legalább annyira, ha nem erősebben növekednek, amennyire az ingergazdagság a fejlődést támogatja. Akinek bármilyen okból kisebb-nagyobb előnye vagy hátránya volt, az most megsokszorozódik.

Körülöttünk a világ már többször átbucskázott saját magán is és mindenkin, de az iskola, mint egy kövület, rendületlenül azt várja a diákoktól, hogy ugyanazt és ugyanúgy tanulják/tudják, mint száz éve. Pedig már a változás sem állandó, hanem egyre gyorsuló.
Ez a változás megjelenik a gyerekek fejlődésében, mert az emberi agy nyitott és tapasztalatfüggő.
Valamelyes előrehuzalozottság, genetikai meghatározottság mellett elsősorban a környezeti hatások által formálódik.
A nevelésnek az alapértékeket megtartva a gyerekek fejlődési sajátosságaihoz kell igazodnia, és akkor
a fejlődést támogató környezeti tényező. Amennyiben a nevelés, és ezen belül hangsúlyosan az
intézményes formája, az oktatási rendszer nem tud megfelelni a kihívásoknak, anomáliák alakulnak ki.
Az egyre növekvő arányú, kódokkal, diagnózisokkal megbélyegzett gyermek és fiatal a nevelési rendszer
zavarainak tünete. Jelzi, hogy jelentős változtatásra van szükség.

Miért vált az iskola kövületté, a tanulás akadályává?

Nincsen az oktatásnak olyan szereplője, aki ne érezné, hogy baj van, de abban nagy eltérések vannak, hogy ki, minek-kinek tulajdonítja a baj okát. Jellemzően azok kerülnek a bűnbak helyzetbe, akik a legkiszolgáltatottabbak. Ilyenek a gyerekek, ezen belül is főképpen a fejlődési okokra visszavezethető és/vagy szociokulturális okból hátrányokkal szembesülő gyerekek a legbiztosabb célpontok. Ők kapják a különböző megbélyegző kódokat, illetve a szegregálást. Ezzel egy ideig lehet halasztani a változtatást, de amikor már a gyerekek harmada kerül a stigmák alá, akkor az oktatás szereplői közül újabb bűnbakokat kell keresni. Adódik, hogy a terepen dolgozó pedagógusok legyenek az újabb célpont. Szintén kiszolgáltatottak. Egyrészt az elkötelezettségük, másrészt a megfelelési vágyuk miatt. Meg akarják oldani a problémákat, mert azt tanulták, hogy a jó pedagógus mindent megtesz a gyerekekért, és ezt az előírások szerint teszi. Ezen a ponton van nagy szerepe a pedagógusképzésnek, amely a régi szemléletben működik, még akkor is, ha a kürtökön pompa szavakat fúj. A pedagógusképzés oly mértékben hamis, hogy miközben az integrációról tanít, törvényileg kirekeszti a tanulási zavarok diagnózissal megbélyegzett fiatalokat még akkor is, ha azok az alkalmassági vizsgán megfelelnek.

Mint tudjuk, a pedagógusok és a pedagógusokat képzők előzetes pályaszocializációja a leghosszabb és legmélyebb. Már hároméves korban elkezdődik, és legalább húsz évig tart. Csak kevesen tudják kivonni magukat azok alól a hatások alól, amelyek a fogékony fejlődési időszak, a gyermekkor során érnek mindenkit. Ezért a szemlélet, bármilyen tudatos gyakorlat ellenére könnyen visszacsúszik a paternális, minősítő-számonkérő irányba.

A pedagógusok és pedagógusképzők változását akadályozza, hogy a központi elvárások teljesen megfelelnek a régi reflexeknek. A paternális, minősítő-számonkérő rendszer, amely az autonómiát, egyéni utakat bűnként kezeli, stigmatizál és jutalommal-büntetéssel tart kordában, tovább gyűrűzik a pedagógiai munkába.

Az elvárás, hogy egy a korábbitól jelentősen eltérő gyermekekkel szembesülő pedagógusnak mindent meg kell oldani, lehetetlen helyzetet teremtett. Az oktatásirányítás nem biztosítja a pedagógusok mellé azt a szakember hálózatot, amely a személyre szabott, inkluzív, 21. századi gyermekeknek megfelelő tanulási környezetben alapvetően szükséges lenne.

A pedagógusok lehetetlen helyzetbe kerültek. Egyrészt sikerült a státuszukat olyan jelentősen lerontani, hogy már csak a legelszántabbak vagy legelkeseredettebbek jelennek meg az oktatási intézmények környékén. Másrészt azt a központi feladatot kell végrehajtaniuk, hogy a 21. századi generációt a 19. századi oktatásirányítás elvárásai szerint tanítsák.
Mindezek után nem nagy kockázat egy kutatásban azt, a hipotézist felállítani,
hogy a magyar pedagógusok mentálhigiénés állapota rendkívül rossz.
Ez pedig baljós jel, hiszen a gyerekek tanulásának legfontosabb iskolai tényezője a pedagógus.
Ő az, aki közvetlenül, nap, mint nap hat a gyerekek fejlődésére, akár észleli ezt, akár nem.

A tanulási környezet átalakítása és a pedagógusok mentálhigiénés állapota  

A MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási program keretében induló MTA-AVKF Tanulási Környezet Kutatócsoportnak nem az, a közvetlen célja, hogy bizonyítsa, hogy a pedagógusok helyzete katasztrofális, hanem annak vizsgálata, hogy a meglévő, és bizonyítottan hatékony módszertanok miképpen tudnak bekerülni az osztályterembe. A feltevés az, hogy a pedagógusok szemléletén és mentális állapotán áll vagy bukik minden pedagógiai fejlesztés. A kutatás követhető a http://tanulas-kutatas.hu weboldalon.

A kutatásnak három fő eleme van:

  1. módszertanok átadása,
  2. a gyerekek fejlődésének követése,
  3. a pedagógusok véleményének és mentális állapotának megismerése.

A célcsoport az iskolát kezdő elsőosztályosok és az őket tanító pedagógusok. Nógrádi és pest megyei iskolák vesznek részt a kutatásban. A húsz osztály tanítói tavasszal megismerkedhettek a hatékony tanulási környezetet biztosító módszerekkel. Szeptember-októberben az iskolát kezdő elsőosztályos gyerekek felmérése történt meg. Közel 800 gyermek vett részt a tesztelésben a vizsgálati vagy a kontroll csoportokba tartozóan.

A kutatás harmadik oszlopaként a pedagógusok mentálhigiénés állapotáról kívánunk alaposabb ismereteket szerezni. Körbejárjuk a pedagógusok mentális egészségének hátterét. Összefüggéseket keresünk a kiégés, a mentális egészség, az értékrend, a testi tünetek, és a társadalmi státusz között. A kérdőív célcsoportja: óvodapedagógusok, tanítok, tanárok, bölcsődében, speciális iskolában, szakiskolában, szakgimnáziumban, szakközépiskolában pedagógiai munkát végzők.

A kérdőívet Dr. Elekes Györgyi (kutató): elekes.gyorgyi@avkf.hu és Dr. Gombás Judit (kutató): gombas.judit@avkf.hu állította össze.
A kutatócsoport vezetője Prof. Dr. Gyarmathy Éva gyarmathy.eva@avkf.hu.

A kérdőív linkje a következő felületen érhető el: https://forms.gle/vVQuZjE1fHaWdJKt9

Szeretnénk, ha minél több pedagógushoz eljutna a kérdőív, és minél többen kitöltenék, hogy hiteles képet kapjunk a hazai pedagógusok jelen helyzetéről.

Köszönet minden segítségért.

Prof. Dr. Gyarmathy Éva

 

Share

Háttal Európának – A kultúra, az oktatás, a tudomány és a média leépítése Magyarországon 2010–2019

A kötet letölthető az Oktatói Hálózat oldaláról magyarul és angolul is, ettől kezdve terjeszthető is!

Ugyanitt egy nagyon jó összeállítás is található a sajtóvisszhangról.

http://oktatoihalozat.hu/

Itt is sok érdekes infó van a kötetről, a fogadtatásáról itthon és Brüsszelben. (Interjúk stb. is.): https://www.facebook.com/oktatoihalozat/

Share

Beszámoló a Tanítanék Mozgalom és a Hívatlanul Hálózat szervezésében megrendezett 3. Kockástalálkozóról

HIVATLANULtanitanek_logo

A budapesti Zöld Kakas Líceum és az ózdi Van Helyed Alapítvány után Szegeden találkoztunk 2016. december 10-én. Meghívott vendégeink, munka- és szervezőtársaink: a szegedi Motiváció Műhely, a Szülői Összefogás, a Független Diákparlament voltak. Bemutatkozásukat, módszertani bemutatójukat kötetlen beszélgetés, tervezés követte. A vitaindító a helyben alakuló összefogást ismertette.

A Motiváció Műhelyhez tartozó tanodát Kelemen Valéria és Makádi Balázs társaságában Szűcs Norbert mutatta be, aki beszámolt a kiindulást jelentő hallgatói mentorprogramról, melyet a szegedi egyetem oktatói kezdeményeztek egy gettóiskola felszámolásakor, 2007-ben. A programban azóta körülbelül 300 hallgató vett részt, a hátrányos helyzetűek segítésén kívül tehát a program a társadalmi szemléletformálásban is fontos szerepet játszik. Míg hallgattuk, hogyan született meg a Motiváció Tanoda, óhatatlanul eszünkbe jutott, az idei hírhedt tanodapályázat ürügyén akadt, aki a tanodák létét kérdőjelezte meg – miért kellene pénzt a tanodákba ölni az iskolák helyett? Itt és most hangsúlyt kapott a sajtóban válaszképpen feltett viszontkérdés: kellenek-e iskolák? A tanoda nem egyszerűen a lemaradók felzárkóztatásának tere, hanem közösségi tér, egy olyan közösségé, ahol nem az adott hierarchia működtetése és az előírt tudnivalók átadása a cél, hanem az egyéniség kibontakoztatása egy sokszínű közegben, ahol nincs alá- és fölérendeltségi viszony, nincs kényszer, van viszont valódi tudás, eszköz, motiváció, figyelem. A módszer, a szemlélet működik és átvehető. A tanodába járni szeretnek a gyerekek. A tanodára nagy szükség van, az iskola vagy változik, vagy eltűnik ennek a századnak a süllyesztőjében. Ez akkor is nagy valószínűséggel így van, ha még mindig akadnak remek iskolák és pedagógusok. Ők ugyanis a kivételek. Utolsó hősök, akik állnak a vártán.

A Független Diákparlament képviseletében Tarnay Kristóf ismertette, a diákok milyen bámulatos arány- és demokráciaérzékkel működtetik a Független Diákparlamentet. Szülők, pedagógusok és öregdiákok is lehetnek képviselők, ügyelnek a nemek arányára és demokratikus úton megfogalmazott markáns véleményüket tudatják az oktatási kormányzattal.

Erdélyi Eszter a vitaindítóban elmondta, hogyan alakul az összefogás Szegeden. Szerveződnek a KT-k, az egyre mostohább körülmények között elsősorban érdekvédelemre. Kapcsolatokat építenek diákok, szülők és pedagógusok. Mészáros Imre, aki szintén részt vesz a KT-k megerősítésében, elmondta, hogy a kollégák tavasz óta választ vártak a Tanítanék Mozgalomtól. A lelkesedés lelohadt, a fáradt, fásult emberek dolga csak szaporodott, a túlélés is nehéz és joggal féltik az állásukat. A Tanítanék nevében Sulyok Blanka és Lukács András kért elnézést, a körök lassan, de biztosan szerveződnek, nagy szükség van a helyiek tudására és önszervező képességére.

Végül Sulyok Blanka meghirdette a december 19-i gyertyagyújtási akciót, majd Tóth Katalin az ehhez kapcsolódó országos fekete-kockás napot.

Köszönjük mindenkinek a munkát, figyelmet, köszönjük, hogy nem adjuk, nem adjátok fel és nem utolsósorban köszönjük B. Molnár Béla fotóit.

Az eseményt a  helyi tévé is rögzítette.

A Hívatlanul Hálózat nevében:
Lázár Júlia

Share

Beszámoló a 2. Kockástalálkozóról

bodis-kriszta_szanto-judit_2016-1014_ozd_van-helyed

Bódis Kriszta és Szántó Judit a 2. Kockástalálkozón Ózdon a Van Helyed Stúdióban 2016. 10. 14. Fotó: B. Molnár Béla

Van helyed. Van helyünk. Legalábbis van rá remény.

Nem többet és nem kevesebbet kapott az a mintegy húsz résztvevő, aki 2016. október 14-én Ózdra utazott, a 2. Kockástalálkozóra, hogy tanuljon a Van Helyed Alapítvány munkájából és gyakorlatából.

„Minden gyerek, bárhonnan is jött, képes magas színvonalú tudás elsajátítására”– mondja Bódis Kriszta, aki 1988-ban kezdett filmet forgatni az Ózd környéki tizenhat szegregátum egyikén, a Hétes-telepen, majd úgy döntött, a filmet eszköznek használja, hogy a telepen élők méltatlan körülményein változtasson. Önkénteseket toborzott, pályázatokat adott be és eleinte csak nyári alkotótáborokat szervezett. Aztán a telepen élő négyszáz felnőtt és kétszáz gyerek bevonásával közösséget épített. Kiskertek, közösségi fürdő, mosoda született a semmiből – az alkotásközpontú szociális és integrációs modell működött. Continue Reading →

Share

Emlékeztető a PDSZ EMMI-vel való 2016. 06. 29-ei sztrájkbizottsági egyeztetéséről

PDSZ

Helye: EMMI 358-as tárgyaló

Ideje: 2016. 06. 23. 11:00 – kb. 12:00-ig

Jelen vannak: Thaisz Miklós – EMMI
Nagy Erzsébet – PDSZ

Nagy Erzsébet (NE) bejelentette, hogy a PDSZ további három ponttal egészítette ki a PDSZ eddigi követeléseit. Ezek az alábbiak:

  1. A sztrájk miatti illetménylevonás megállapítása a sztrájkban résztvevők havi munkaidő-nyilvántartása alapján történjen! Csak abban az esetben kerüljön sor illetménylevonás, ha a sztrájk miatt nem teljesült a heti 32 óra, azaz havi 4,33-szor 32 óra kötött munkaidő!
  2. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 8. § c) pontja és/vagy a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 6. § (4) bekezdése módosuljon akként, hogy a sztrájk időtartama alatt a biztosítotti jogviszony fennálljon, annak folyamatossága a sztrájkban való részvétel miatt ne szakadjon meg!
  3. Az EMMI hasson oda, hogy az irányítása alá tartozó KLIK-hez tartozó intézményekben foglalkoztatottaknak a munkáltató fizesse ki a Kúria 17/2013. számú munkaügyi elvi határozatában foglaltaknak megfelelően az évek óta elmaradt bankszámla-kezelési költségtérítést!

Thaisz Miklós (TM): Hivatalosan akkor egészül ki a sztrájkkövetelés, ha ezt írásban bejelentik. Mendrey úrnak szólt a meghívás, és Sipos Imre is itt lenne, ha a PDSZ elnöke jelen lenne. Tudjuk, hogy jelenleg képzést tart a PDSZ, amelyen Pölöskeiné elnök asszony is jelen van, nem direkt szerveztük mostanra az egyeztetést.

NE: Azért sajnálom, hogy Sipos úr úgy gondolta, hogy ezért nem vesz részt az egyeztetésen, mert én ugyanolyan „rangban” vagyok, mint Mendrey László, lévén, hogy az Országos Választmány a PDSZ vezető testülete, és abban nincsenek egyenlőbbek az egyenlőknél. Mendrey László ráadásul munkavállalója is a PDSZ-nek, ezért munkajogi értelemben a beosztottunk. Én a PDSZ-ben díjazás nélkül látom el a tisztségemet. Az előzetes írásbeli bejelentés elmaradásának az az oka, hogy néhány napja kaptuk meg a meghívót, és az Országos Választmány 2016. június 27-én ülésezett, ezért erre nem volt idő. Jogszabály egyébiránt nem írja elő, hogy előzetesen meg kell küldenünk a további követeléseket, de egyetértek azzal, hogy normális körülmények között ez volna célszerű. Az egyeztetésről készült feljegyzésben megküldöm a követeléseket és azok részletes indoklását is.

Continue Reading →

Share

Kockás Körök találkozója – 2016. június 24.

tanitanek_logo HIVATLANUL

 

Nagyon jó és fontos kezdeményezésnek tartjuk a Tanítanék által életre hívott Kockás Körök mozgalmat. (Részletesebben itt olvasható a kezdeményezésről.)

Egyelőre csak kevesen ismerik tevékenységüket, pedig úgy gondoljuk, mindenkinek hasznos lenne, ha a pedagógusok, diákok és szülők tudnának egymásról, kapcsolódhatnának a közelükben levő körökhöz, vagy inspirációt kaphatnának ilyen körök szervezéséhez. Ezért, együttműködve a Tanítanék mozgalommal és a tanitanek.com honlappal, mi is felületet ajánlunk a Kockás Köröknek.

„Jó gyakorlatok megosztása” érdekében a HÍVATLANUL Hálózat, együttműködve a Tanítanékkal beszélgetés-sorozatot szervez. Az első találkozót június 24-én a budapesti Zöldkakas Líceumban tartottuk. (Egy kis statisztika: 26 ember, akik 3 településről érkeztek és 9 kockás kört képviseltek, ez összesen 17 intézmény/szervezet/mozgalom valamilyen mértékű részvételét jelentette.)

Sulyok Blanka* mutatta be interaktívan a saját módszerét, melyről ezt írja:

Continue Reading →

Share

Kresalek Dávid: Kockás forradalom – az introblog.hu 55 perces videója

intro-blog_logo

A szöveg innen van: https://www.facebook.com/introblog.hu/?fref=ts

Miért sírnak már megint a tanárok, állandóan emelik a fizetésüket, nyáron nem dolgoznak és év közben sem túl sokat – nagyjából ezekkel a sorokkal kezdődött a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestületének nyílt levele, amelyhez villámgyorsan országszerte csatlakoznak iskolák, intézmények és magánszemélyek. A tanárok fellázadtak a kormány által reformoknak hazudott intézkedések ellen, és arra akarták felhívni a figyelmet, hogy a magyar oktatási rendszer az összeomlás szélén áll.

Hónapokon keresztül több tüntetés, polgári engedetlenségi akció, munkabeszüntetés és sztrájk mutatta meg erejüket, kiállásukat a hivatásukért és a gyerekekért. A tanárokhoz országszerte szülők, diákok és más szakmai szervezetek is csatlakoztak: kockás-inges mozgalom söpört végig az országban, a szülők nem engedték iskolába a gyerekeiket, tömegtüntetések voltak Budapesten és vidéken is.

Hogy élték meg ezt a hat hónapot a mozgalmat belülről ismerők? Eredményesnek érzik-e, az eddigi fejleményeket? Hisznek-e még abban, hogy a kormány leül velük tárgyalni és érdemi változásokat tudnak kiharcolni? Feladják a harcot, vagy tovább működik a mozgalom?

A film az introblog.hu videóblog első egész estét dokumentumfilmje, készítői Kresalek Dávid és Soponyai Dóra.

Az introblog.hu a tanárok immár féléve tartó kiállásának minden mozzanatát végigfilmezte. Ezeket a kisfilmeket a blogon már láthatták az érdeklődők. A filmhez az alkotók interjúkat készítettek a tanármozgalom vezetőivel, emblematikus alakjaival, ezeket fűzték össze az elmúlt hat hónapban készített anyagokkal, így született meg a Kockás forradalom című dokumentumfilm.

    2016. június 03.   http://introblog.hu/

Share

OFOE: Szülői értekezlet – tájékoztatás a pedagógusok mozgalmáról

ofoe_logo

„Miért kell politikát vinni az iskolába? A tanárok miért nem a tanítással foglalkoznak?” – gyakran felmerülnek ezek a kérdések az utóbbi hónapokban.

Ehhez most már hozzátehetik azt is: Miért kell a szülőket is politikával traktálni?”

Nagyon fontos tisztázni: Nem a tanárok politizálnak! A politika tört be néhány évvel ezelőtt durván az iskolákba! Méghozzá a következő módon:

  • elvették az igazgatók legfontosabb jogait, azaz nem dönthetnek önállóan arról, hogy kit alkalmaznak és arról sem, hogy mire lehet az iskoláknak járó pénzt elkölteni;
  • a rossz gazdálkodás következményeként – a jelentős mennyiségű felhasznált EU-forrás ellenére – a gyerekek nagy része lepusztult, piszkos, sok esetben életveszélyes épületben tölti a napjait, a szülők festik a tantermeket, viszik a fénymásolópapírt stb.;
  • hozzáértés nélkül erőltetnek a tanárokra és a gyerekekre olyan tananyagot és tankönyvet, melynek a nagy része korszerűtlen, felesleges, elveszi az időt és az energiát azoknak az ismereteknek az átadásától és azoknak a képességeknek a fejlesztésétől, melyek szükségesek ahhoz, hogy a gyerekek a jövőben sikeresek legyenek.

A Tanítanék-mozgalom SZAKMAI párbeszédet kezdeményezett a kormánnyal, amely ezt POLITIKAI párbeszéddé silányította:

  • érdemi válasz helyett megpróbálták a kezdeményezést hazugságokkal lejáratni: „a tanárok már megint fizetésemelést akarnak” (ez egyik pontban sem szerepel), „a tanárokat felbérelték a politikai pártok” (várjuk a bizonyítékokat), „a tanárok nem akarnak dolgozni” (a mozgalom neve TANÍTANÉK) stb.
  • a közvélemény megtévesztésére létrehozták az „oktatási kerekasztalt”, melyben a kormány saját magával egyeztet és természetesen egyetért

A pedagógusok reakciója

  • Létrehozták a Civil Közoktatási Platformot (CKP), mely a PÁRTFÜGGETLEN, SZAKMAI CIVIL SZERVEZETEKET (pl. Magyartanárok Egyesülete, Történelemtanárok Egylete, Könyvtárostanárok Egyesülete, Független Diákparlament, TANOSZ, Oktatói Hálózat, Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete stb.) tömöríti.
  • A CKP tagjai önkéntes munkát végeznek, mely során kidolgozzák a legfontosabb intézkedések tervét, és a közvélemény figyelmének, támogatásának fenntartása érdekében polgári megmozdulásokat szerveznek.
  • Az érvényben lévő sztrájktörvény nem teszi lehetővé, hogy a pedagógusok törvényesen sztrájkoljanak, ezért végső elkeseredésükben polgári engedetlenségre készülnek (egyórás munkabeszüntetés), mely során állásukat kockáztatják.

A CKP a legfontosabb, rövid távú céljait a 12 pontban fogalmazta meg.

A CKP és a Tanítanék hosszú távú célja egy KORSZERŰ ISKOLARENDSZER létrehozása, melyben:

  • a gyerekeket nem terhelik felesleges ismeretekkel, de mindent megtanulhatnak, ami a 21. században fontos,
  • a gyerekek önállóan és kritikusan gondolkodó, öntudatos és sikeres felnőttekké válnak.

A „Szülői értekezlet” részletes leírása a Tanítanék csoport oldalán (http://www.tanitanek.com/) olvasható.

(A tanítanék csoport weboldalán bővebb, és folyamatosan frissülő információk találhatók a pedagógusok mozgalmáról, ott olvasható – többek között –. a március 15-én közzé tett 12 pont, magyarázatokkal együtt.)

(Sulyok Blanka, Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete)

A fenti anyag innen, hosszabb változata pedig innen tölthető le és osztható meg.

 

 

 

Share

Az Igazgyöngy Alapítvány SRS jelentése

Igazgyongy_SRS-hez_kep

Küldetésünk

Egy élhetőbb világot szeretnénk, ahol minden gyerek számára egyformán biztosítottak a feltételek ahhoz, hogy önmagukat megvalósíthassák. Célunk, hogy megtörjük a nyomorúság generációkon átörökített ördögi körét, és jobb életminőséghez és integrációhoz segítsük a halmozottan hátrányos helyzetű, zömében roma gyerekeket és családjaikat.

Continue Reading →

Share

OHA-tagok véleménye a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló kormányrendeletről

OHA

2015. június 9-én megjelent a Kormány 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelete a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről:

http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK15079.pdf

És itt van a megszűnő szakok listája is:

http://eduline.hu/felsooktatas/2015/6/10/alapszakok_megszunese_felsooktatas_WUJ0ZN

http://eduline.hu/felsooktatas/2015/6/11/megszuno_mesterszakok_2016_O7IUSM

Az OHA-tagok véleménye érdekes lehet másoknak is, erről íme egy rövid összefoglaló:

Continue Reading →

Share