Helye: EMMI 358-as tárgyaló
Ideje: 2016. 06. 23. 11:00 – kb. 12:00-ig
Jelen vannak: Thaisz Miklós – EMMI
Nagy Erzsébet – PDSZ
Nagy Erzsébet (NE) bejelentette, hogy a PDSZ további három ponttal egészítette ki a PDSZ eddigi követeléseit. Ezek az alábbiak:
- A sztrájk miatti illetménylevonás megállapítása a sztrájkban résztvevők havi munkaidő-nyilvántartása alapján történjen! Csak abban az esetben kerüljön sor illetménylevonás, ha a sztrájk miatt nem teljesült a heti 32 óra, azaz havi 4,33-szor 32 óra kötött munkaidő!
- A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 8. § c) pontja és/vagy a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 6. § (4) bekezdése módosuljon akként, hogy a sztrájk időtartama alatt a biztosítotti jogviszony fennálljon, annak folyamatossága a sztrájkban való részvétel miatt ne szakadjon meg!
- Az EMMI hasson oda, hogy az irányítása alá tartozó KLIK-hez tartozó intézményekben foglalkoztatottaknak a munkáltató fizesse ki a Kúria 17/2013. számú munkaügyi elvi határozatában foglaltaknak megfelelően az évek óta elmaradt bankszámla-kezelési költségtérítést!
Thaisz Miklós (TM): Hivatalosan akkor egészül ki a sztrájkkövetelés, ha ezt írásban bejelentik. Mendrey úrnak szólt a meghívás, és Sipos Imre is itt lenne, ha a PDSZ elnöke jelen lenne. Tudjuk, hogy jelenleg képzést tart a PDSZ, amelyen Pölöskeiné elnök asszony is jelen van, nem direkt szerveztük mostanra az egyeztetést.
NE: Azért sajnálom, hogy Sipos úr úgy gondolta, hogy ezért nem vesz részt az egyeztetésen, mert én ugyanolyan „rangban” vagyok, mint Mendrey László, lévén, hogy az Országos Választmány a PDSZ vezető testülete, és abban nincsenek egyenlőbbek az egyenlőknél. Mendrey László ráadásul munkavállalója is a PDSZ-nek, ezért munkajogi értelemben a beosztottunk. Én a PDSZ-ben díjazás nélkül látom el a tisztségemet. Az előzetes írásbeli bejelentés elmaradásának az az oka, hogy néhány napja kaptuk meg a meghívót, és az Országos Választmány 2016. június 27-én ülésezett, ezért erre nem volt idő. Jogszabály egyébiránt nem írja elő, hogy előzetesen meg kell küldenünk a további követeléseket, de egyetértek azzal, hogy normális körülmények között ez volna célszerű. Az egyeztetésről készült feljegyzésben megküldöm a követeléseket és azok részletes indoklását is.
A sztrájkkövetelésekről részletesebben:
- ponthoz
NE: A sztrájk miatti illetménylevonás megállapítása a sztrájkban résztvevők havi munkaidő-nyilvántartása alapján történjen! A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (7) bekezdése alapján, valamint a 2016. július 1-jéig a szakképzési centrumokban is alkalmazandó – KLIK és PSZ által megkötött Kollektív Szerződés 11. pontja szerint a munkaidő elszámolása havonta történik. Ebből következik, hogy a sztrájk miatt illetménylevonás csak akkor jogszerű, ha nem teljesül a sztrájk hónapjában a 4,33-szor 32 óra kötött munkaidő. A sztrájk idejére nem jár illetmény, ám azért fordulhat elő, hogy a sztrájk hónapjára, 2016 áprilisára mégis teljes havi illetmény jár, mivel a túlmunkát az új munkaidő-beosztás bevezetése óta rendszerint nem fizetik ki, de ettől az még létezik, és azt a munkáltatónak az Mt-szabályai szerint nyilván kellene tartani.
TM: Az volt mindkét szakszervezet esetében a megállapodás, hogy a sztrájk idejére nem jár munkabér. Ez nonszensz.
NE: Nonszensz, hogy nem fizetik ki a többletmunkát.
TM: A mi munkarendünk szerint sem tehető meg, hogy ha szerdáig 40 órát dolgozom, akkor csütörtökön és pénteken nem jövök be a munkahelyemre.
NE: Ez mindenkinek a munkarendjétől függ. Egyes munkahelyeken „lecsússzák”, másutt kifizetik a kötött munkaidőben végzett többletmunkát, nálunk egyik sem történik meg. Ez a probléma a munkaterhelésünkkel kapcsolatos követeléspontunkkal is összefügg, amelyben még nincs elmozdulás. Ezért szeretnénk, ha volna kötelező óraszám.
TM: Van kötelező óraszám, csak nem úgy hívják. Effektíve ugyanazt jelenti.
NE: Sajnos nem ugyanazt jelenti. Mert ha valaki évközben pl. nyugdíjba megy, rendszerint nem biztosít a fenntartó pedagógust a megüresedett álláshelyre, ill. a felmentési időre, és egyszer csak a 24 órából heti 26 óra lesz, amelyet a pedagógusnak teljesíteni kell.
TM: Vagy 22 óra lesz.
NE: A heti 22 tanítási órával is többet dolgozunk a heti 40 óránál.
TM: Értem, de nem értek egyet ezzel.
- ponthoz
TM: Melyik törvény módosítását kérik?
NE: Nekünk az is megfelel, ha csak a Tbj, vagy a Sztrájktörvény módosul, de ha mindkettőbe bekerül, hogy a biztosítotti jogviszony a sztrájk időtartama alatt fennáll, az is megfelelő. A Tbj. 8. § c) pontjába azért illeszthető, mert az felsorolást tartalmaz arról, hogy a munkavégzés alóli mentesülésnek, amelynek időtartamára nem jár bér, melyek azok az esetei, amikor a biztosítotti jogviszony nem szünetel. Ide is be lehet illeszteni a sztrájk időtartamát, de a Sztrájktörvény 6. §-ába is, ahol arról van szó, hogy a sztrájk időtartama szolgálati időnek minősül.
TM: Értem, köszönjük a javaslatot, továbbítom a javaslatot a felsővezetők számára.
- ponthoz
NE: A számlakezelési költségtérítéssel kapcsolatos jogvitában felmerült a KLIK jogi képviselője az elévülésre hivatkozva hárítja el a kifizetést. Marekné már 2013. július 19-én elismerte a tartozást, és 2013 decemberére ígérte az elmaradt költségtérítés kifizetését. Mi a Kúria ítéletének megfelelő kifizetés
TM: Az első követelésponttal nem értek egyet, de utánanézek a jogász kollégákkal. A második követelés elvével egyetértek, de megtárgyaljuk a jogászokkal. Nyilvánvaló hogy a tb-jogviszony fenn kell, hogy álljon. A harmadik követeléspont jogos, hogy legyen kompenzáció, de nem tudtam, hogy nem történt meg a kifizetés. A KLIK-kel tárgyalunk róla. Nyilvánvaló, hogy a Kúria ítéletét és a jogszabályokat be kell tartani, és be is fogjuk tartani. A többi követelésponttal kapcsolatban volt már tárgyalás. A PDSZ-szel régóta kapcsolatban állok, de én nem érzem, hogy a PDSZ meg akar állapodni.
NE: Mire alapozza ezt?
TM: Pl. a csiki-csuki játékra. Sokszor kormányzati alapelveket drasztikusan megkérdőjelező módon, konstruktív javaslatok helyett folyamatosan azzal jönnek, hogy mindent változtassunk meg. Töröljük el a köznevelési törvényt, a szakképzési törvényt, és mindent. Nem érzem ezt konstruktív hozzáállásnak.
NE: Érdekünk fűződik ahhoz, hogy az ellenoldali fél ne lásson bennünket olyannak, hogy mindent élből elutasít. Úgy érzem, hogy azt mondja, hogy a PDSZ érveiben gyenge.
TM: Nem erről van szó, nem akarom minősíteni a PDSZ-t, hanem arról, hogy nem érzem azt, hogy a PDSZ meg akar valamiben is állapodni. Nem tudtuk az elmúlt öt évben odáig eljutni, hogy rögzítsük, hogy valamiben megállapodtunk.
NE: Van felhatalmazása megállapodni?
TM: Bizonyos kérdésben van.
NE: Gallóné is negatívan nyilatkozik.
TM: Igen, de a PSZ-szel több megállapodást kötöttünk. A kollektív szerződés ma is él, volt egy 2013. január 22-ei megállapodás, amelyből a PDSZ az utolsó pillanatban kihátrált. A megállapodás egyes pontjainak megvalósítás részben sikerül, mások teljes egészében sikerültek, volt ahol hiányosság van. Ez egy nagyon részletes, sok pontra kitérő, nem mindig egzakt megállapodás volt, de voltak benne olyan pontok, amelyekből azóta is profitáltak pedagógusok, a KSZ-ről nem is beszélve. Hogy tudnák követelni másképpen, hogy 5-én kapják meg a fizetésüket?
NE: Korábban olyan megállapodásunk volt, hogy 3-áig kapjuk meg.
TM: Most valóban nem sikerült megállapodni a három szakszervezettel.
NE: A létszámra vonatkozóan sem tartják be a megállapodást.
TM: Van egy csomó kérdés, amelyben egyetértésre jutottunk a PSZ-szel, amely követeléspontok és PDSZ követelései között vannak átfedések. Pl. a gyermekek tanulók terheinek csökkentése kérdésében komoly előrelépések vannak.
NE: Ismerem a köznevelési kerekasztal és Palkovics úr megállapításait. Vannak előrelépésnek látszó elemek, mert valójában nem tudjuk, mi lesz a jogszabály-módosítás tartalma.
TM: A tanmenetek ősszel kikerülnek a honlapra. Olyan tantervet szeretnénk, amely a kerekasztal munkacsoportjaiban megvitatásra került. A tartalomfejlesztési munkacsoport vezetője nem politikai alapon válogatta össze a résztvevőket. Ebben a munkacsoportban érdemes részt venni. Miért nem mondja el a szakszervezet ott a véleményét tartalmi kérdésekről? Ott dőlnek el a dolgok, ott születnek a szakmai javaslatok. Nem hisszük, hogy ezeket a kérdéseket bilaterális tárgyalásokon kell eldöntenünk, hogy hány történelemóra legyen.
NE: A tanmenetek kérdése annyiban élet- és munkakörülményeket befolyásoló kérdés, hogy az vagy megkönnyíti a munkánkat a jövőben vagy nem. A részletes szakmai kérdésekről valóságos, létező szervezetekkel kellene egyeztetni, de a köznevelési kerekasztal kritikáját már többször előadtuk.
TM: Mi egyetértettünk azzal, hogy vegyenek részt a Mendrey úr által felvetett szakmai szervezetek.
NE: Nem akarunk legitimálni egy olyan összetételű kerekasztalt, amelynek olyan korporatív szervezet is tagja, mint a Nemzeti Pedagóguskar (NPK).
TM: Ön is szavazhatott a tisztségviselő-választásnál.
NE: Nem szavaztam, mert nem értek egyet azzal, hogy belekényszerítenek egy szervezetbe. Kértem adatot az NPK-tól, hogy hányan szavaztak a tisztségviselőikre. Szerintem az egy visszajelzés, hogy kevesen szavaztak.
TM: Az NPK-val is sok vitánk van. Köztestületet csak jogszabály hozhat létre, de önök határozzák meg, hogy kik a tisztségviselők. Valóban jó lenne, ha többen szavaznának, de ez nem változtat azon, hogy az NPK egy demokratikusan felépülő szervezet.
NE: Az alacsony szavazásszám a pedagógusok visszajelzése, hogy az NPK-t nem fogadják el. A tanuló terheléssel kapcsolatban látok pozitív előrelépést. A 30 perces órák tekintetében is finomult a javaslat, a tantervben valósítanak meg csökkentést, nem az óra hosszát megállapítani.
TM: Ez nem változás az álláspontban, hanem eleve így gondoltuk. A kerekasztal beszámolójában ez röviden van megfogalmazva.
NE: Jobb lenne, ha bemeneti- és kimeneti szabályozás lenne, és nem volna tanítási órára bontott kötelező tanmenet. A tanulói terheléssel kapcsolatban azonban valóban látható elmozdulás. A pedagógusok munkaterhelése vonatozásában azonban nem. A sztrájkbizottsági megállapodás-tervezet tárgyalásánál is felvetettem, hogy hiába mondjuk ki, hogy a létszámokat a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határával kell tervezni, ha attól el lehet térni, mert akkor el is térnek. A tankerület gyakran szóbeli utasítást ad, hogy a tantárgyfelosztást 22-nél magasabb órával tervezzék, továbbá a felmentési idő alatt gyakorlat, hogy a pedagógusok között felosztják a távollévő óraszámát, és a pedagógusnak egyszer csak évközben 26 órája lesz. A felmentési idő tekintetben egyébként az 1700-as kormányhatározat módosítása sem segít. A tankerület mindig a KLIK-re mutogat, mikor nincs elegendő álláshely.
TM: A kötött munkaidő vonatkozásában a rendeletmódosításban a benntartózkodás törlésre kerül.
NE: Már a sztrájkbizottsági megállapodásban is ezt állították.
TM: Az intézményvezetőnek most lesz e tekintetben igazán tág mozgástere, hiszen megszűnik a 32 órás benntartózkodásra vonatkozó kötelező előírás.
NE: Annyiban mindenképpen előrelépés ez, hogy sokhelyütt akkor is bent tartották a pedagógusokat az intézményben, amikor az nem volt indokolt.
NE: A nem pedagógusok 7%-os illetményemelése gyakorlatilag semmit nem javít a helyzeten. (l. táblázatok.) A további 3% differenciáltan adható, ezért azzal nem számoltam.
TM: Egy óra múlva az NGM-ben lesz erről egyeztetés. Az az egyértelmű szándék, hogy a jelenlegi illetményét emeljük minden érintettnek.
NE: A PSZ 25 pontjából elfogadták a helyi differenciálás lehetőségét, de ezt a 2017-es illetménynövelés mértékéből oldják meg, amellyel a PSZ sem értett egyet.
TM: Számottevő béremelést sikerült elérni 2013 óta. A 2017-ben esedékes újabb béremelés differenciálása lehetőséget jelent az intézményvezetők számára, nem kötelezettséget. Ezzel az intézmények szakmai önállóságát növeltük.
TM: Komoly eredménynek tekintem azt is, hogy a pótlékok differenciálására lesz egy kötött előirányzat, amelyeket teljesítményalapon az igazgató differenciáltan oszthat fel.
NE: a 2017-es emelés eddig jogszabályban garantált volt, ezután bizonytalanná vált.