Klima László: Veszprémben maga a patás ördög szólalt meg

Veszprém, egy ősi magyar város készül élete nagy szerepére: Európa kulturális fővárosa lesz. Hogyhogy? Hiszen nekünk van saját, keletről hozott kultúránk. Mindegy, valahogy csak túléljük ezt is. Ezer év alatt annyi ellenségünket győztük le, Európa (és az ő velejéig romlott kultúrája) se tartja magát sokáig.

A nagy eseményre készülve, Veszprémben ezen szavak hagyták el szeretve tisztelt miniszterelnökünk (áldassék a neve…) ajakit: „Bizánc, Nagy Károly, Ottó, Napóleon, Hitler más-más alapokon, de mindegyik európai egységről álmodozott. És ez ma is így megy: egyszerre van jelen az önálló nemzeti lét és a birodalmi gondolat. A nemzeti kultúra és az európai értékek. Szuverenitás és ‒ ahogy ők mondják Brüsszelben ‒ az Ever Closer Union.”

Válaszul egy volt miniszterelnök (Gyurcsány Ferenc) fején találta kollégáját (áldassék a neve…). Ezt írta: „Beteg ez az ember. Intellektuálisan, erkölcsileg, politikailag.Nem magyarázta meg mitől beteg, úgy gondolta, mindannyian látjuk a tüneteket, nap mint nap.

És akkor jött a szakember (Ungváry Krisztián). Két szakmája van: történész és megmondó ember egyszerre (kiváló történész). Hol az egyik lován ül, hol a másikon. Magasból teszi ránk megjegyzéseit. Olykor pedig két szószék között a lovai lába alá esik lám, ezt bírta nyilatkozni a Népszavában: ‒ Természetesen, amit Hitler létre akart hozni, az sem lett volna egy önkéntes történet ‒ magyarázta. – Ám maga a náci propaganda is használta az egységes Európa a bolsevizmus ellen kitételt, vagyis a fogalomnak létezik egy korabeli konnotációja is. Vagyis, hogy valami egységes, semmit nem árul el arról, hogyan hozták létre azt az egységet: például tömeggyilkossággal, vagy éppen demokratikus alapokon.”

Abszolút korrekt állítás, történészek elcsámcsoghatnak rajta évekig, több doktori disszertációt lehetne írni a témáról. Csakhogy ott van az a másik ló is, a megmondó ember alá való. Elfelejtett átszállni rá. Pedig eredetileg azon ült, hiszen Gyurcsány Ferencet utasította rendre. No de az a történészi ló, az nagyon hányaveti. Van ám olyan szempont, ami szerint a szezon és a fazon ugyanaz a kategória, miként a ló meg a citrom is. Mi lesz, ha jön egy fasiszta evolúcióbiológus és a holokausztra ráhúzza a természetes kiválasztódás kalapját? Helyeselnünk kell majd, mivel biológiai szempontból igaza van?

Az igazmondás lován ülve azt is meg kellett volna nyilatkozni, hogy Veszprémben maga a patás ördög szólalt meg, ugyan mézzel és mázzal bevonva szavait, de akkor is összemosta a nácizmust az Európai Unióval. Itt van a kutya elásva, amit a történész lovacska nem tudott kikaparni a föld alól. Azt már Lavrov elvtárstól tudjuk, hogy a náci Ukrajna megtámadta a Kijev felé kiránduló békés orosz deszantosokat. Miniszterelnökünktől pedig most megtudtuk, hogy az Európai Unió is a birodalmi gondolat zászlóvivője. Kiváló ideológia alap (Putyin hálás lesz érte), hogy a hős antifasiszta Oroszország Európára küldje rakétáit kórházra, színházra, vasútállomásra, iskolára, amit érnek.

Békepárti miniszterelnökünk fejünkre hozza a háborút. Vajon ez miért maradt ki a Népszavából?

Share

Készül az EU Gyermekrészvételi Platformja

Eredeti forrás: https://hintalovon.hu/2023/04/19/keszul-az-eu-gyermekreszveteli-platformja/

Az Európai Unió új platformot hoz létre, hogy jobban bevonja a gyerekeket az EU jövőjének alakításába. A Gyermekrészvételi Platformra a Hintalovon Alapítvány és Kiskorú Kollégái is regisztráltak.

2021-ben az EU egy új gyermekjogi stratégiát fogadott el, melynek egyik fontos célja, hogy a gyerekeket Európa-szerte meghallgassák és komolyan vegyék. A Gyermekrészvételi Platform (EU Child Participation Platform, röviden: Platform) ennek a tervnek a része.

Mi az EU Gyermekrészvételi Platformja?

A Platform lehetőséget nyújt a gyerekeknek arra, hogy közreműködjenek az EU jövőjének alakításában. Párbeszédet kezdeményezhetnek az EU-val, a döntéshozók pedig jobban figyelembe tudják venni a 18 éven aluliak véleményét.

Egy olyan biztonságos hely lesz, ahol a gyerekek kifejezhetik a véleményüket az EU-s szabályozás és politikával kapcsolatban. A Platformon a gyerekek tanácsot is adhatnak: online és személyes találkozókon keresztül, írásban vagy szóban.

A Platform elkészítését Laura Lundy és Cath Larkins professzorok iránymutatásával egy erre a célra kinevezett csapat segíti, amelynek tagjai az ICF S.A. tanácsadó cég, a Risk & Policy Analysts Kft., a Save the Children gyermekjogi és gyermekvédelmi civil szervezet és az SOS Gyermekfalvak nemzetközi hálózata.

Mire lesz lehetősége a gyerekeknek a Platformon keresztül?

  • Megosztani a véleményüket az őket érintő, uniós politikával kapcsolatos kérdésekről.
  • Részt venni online és offline eseményeken és találkozókon.
  • Meghallgatni másokat, és tanulni egymástól arról, hogyan segíthetik elő a változást. 
  • Részt venni az EU demokratikus és politikai életében.

A Platform lehetővé teszi azt is, hogy a gyerekek részvételét támogató szervezetek megosszák egymással a tapasztalataikat és együttműködéseket kössenek.

Kikből áll a Platform?

  • Tagok: olyan gyerekekből és gyerekjogokért dolgozó szervezetekből állnak, akik szeretnék megosztani a véleményüket az EU munkájával kapcsolatban.
  • Gyerek Testület: 10–20 fős gyerekekből álló csoport, akik tanácsokkal segítik a Platform működését.
  • Tanácsadó Testület: a gyerekrészvételt támogató európai szervezetek felnőtt és gyerek tagjaiból álló csoportja.
  • Titkárság: felnőttekből álló csoport, akik azon dolgoznak, hogy a Platform megfelelően működjön.

Ki csatlakozhat?

Bármely szervezet és a vele dolgozó gyerekek (18 éves életkorig) lehet tag, ha a szervezet:

  • megalakulása hivatalos
  • telephelye és működési területe az EU tagállamain belül van
  • bevonja a gyerekeket, vagy működtet olyan fórumot, csoportot vagy folyamatot, amely segíti a gyerekek részvételét, véleményének figyelembe vételét
  • van gyermekvédelmi irányelve
  • betartja a Platform gyermekvédelmi irányelveit és az EU értékrendjét.

A gyerekek az adott szervezeten keresztül válnak a Platform tagjaivá.

Hogyan csatlakozhatnak a szervezetek?

A gyerekekkel történő egyeztetés után a szervezetek egy regisztrációs űrlap kitöltésével jelezhetik csatlakozási szándékukat. Az adatok feldolgozása után a szervezet megkapja a tagságot, amennyiben a fenti feltételeknek megfelel. A regisztrációs űrlap itt érhető el.

Milyen előnyökkel jár a Platformhoz való csatlakozás?

A Platform számos, kizárólag tagoknak elérhető tevékenységet kínál majd. Az ezekben való részvétel egyedülálló lehetőséget biztosít a szervezettel dolgozó gyerekeknek.

  • EU-s szinten is kifejezhetik a véleményüket.
  • Részt vehetnek találkozókon (például Brüsszelben vagy más helyeken), és olyan szórakoztató és kreatív tevékenységekhez csatlakozhatnak, amelyeken keresztül megtanulhatják, hogyan működik az EU, mi mindent tesz és tehet a gyermekekért.
  • Beleszólhatnak abba, mit és hogyan tegyen az EU.
  • Megoszthatják egymással a tapasztalataikat, tanulhatnak más gyerekektől és csoportoktól.
  • Kapcsolatokat építhetnek helyi, regionális, nemzeti és EU-s szinten.

További részletek

Ezen a linken: https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/policies/justice-and-fundamental-rights/rights-child/eu-child-participation-platform_en

Bármely felmerülő kérdésben az alábbi elérhetőségen nyújtanak tájékoztatást: cpp@icf.com.

Letölthető tájékoztató szöveg gyerekeknek

Share

Háttal Európának – A kultúra, az oktatás, a tudomány és a média leépítése Magyarországon 2010–2019

A kötet letölthető az Oktatói Hálózat oldaláról magyarul és angolul is, ettől kezdve terjeszthető is!

Ugyanitt egy nagyon jó összeállítás is található a sajtóvisszhangról.

http://oktatoihalozat.hu/

Itt is sok érdekes infó van a kötetről, a fogadtatásáról itthon és Brüsszelben. (Interjúk stb. is.): https://www.facebook.com/oktatoihalozat/

Share

A Magyar Pedagógiai Társaság Elnökségének ÁLLÁSFOGLALÁSA

 

 

 

 

 


Az alábbi állásfoglalással egyetértünk, a kormány tárgyalási készségében nem bízunk, a magyar társadalom felelős reagálását várjuk.

A Magyar Pedagógiai Társaság Elnökségének ÁLLÁSFOGLALÁSA 
Időszerű tanügy-igazgatási kezdeményezések társadalompolitikai és oktatáspolitikai hátteréről

A Magyar Pedagógiai Társaság 2019. évi Küldöttgyűlése által újra megerősített, Alapszabályban rögzített feladata a nevelésügy jelentős, aktuális történéseinek szakszerű és elvszerű elemzése, indokolt esetben kritikája, alternatívák felmutatása. Ez a cél vezérelte korábban is a több mint 125 éves, létszámában is jelentős szakmai-civil szervezetünk testületeit akkor is, amikor a nevelésügyet érintő lényegi kérdésekben – különböző tanügy-igazgatási, pedagógiai, oktatáspolitikai témákban – szót emelt. 

A társadalmi bizalom tekintetében aggasztónak tartjuk, hogy utóbbi időszakban a nevelésügyért felelős állami szervek nemhogy figyelmen kívül hagyják a nevelésügy társadalmi szereplőinek, köztük az MPT-nek a javaslatait, de újabban – számos esetben tapasztaltuk – válaszra sem méltatják a megfogalmazott észrevételeket. Ez történt legutóbb, amikor Diszlexiás Gyerekek Fejlesztéséért Szakosztályunk az esélyegyenlőség törvényes és méltányos elveire hivatkozva kifejtette módosító indítványát a felsőoktatásba jutás feltételeinek szigorítása kapcsán.

Most a Köznevelési Törvény – tanév végére időzített s egyéni képviselői indítványra alapozott, így, a társadalmi-szakmai vitát teljességgel nélkülöző – módosításával kapcsolatban kényszerülünk álláspontunk megfogalmazására. Continue Reading →

Share

L. Ritók Nóra: Egy helyi deszegregációs kezdeményezés tapasztalatai: Biharkeresztes, Komádi, Berettyóújfalu

A cikk teljes terjedelmében az Ezredvég – irodalmi, művészeti és társadalomkritikai folyóirat XXVII. évfolyam 6. számában – 2017. november-december – jelent meg. A vonatkozó URL-t ld. az oldal alján. – (szerk.)

*****

Berettyóújfalui Járásban, ahol az Igazgyöngy Alapítvány dolgozik, korábban is jelen volt egyes településeken az iskolai szegregáció, többnyire települési szegregációhoz is kötődve. Ilyen például Hencida, ahol a településen a növekvő számú roma lakosság – és ennek hozadékaként a roma gyermekek létszáma – az iskolában spontán szegregációt eredményezett. Élve a szabad iskolaválasztás jogával először a nem cigány szülők vitték el gyerekeiket a szomszédos települések valamelyikére az ottani általános iskolába, később ehhez kapcsolódtak a jobb társadalmi státuszú, a közösségbe sikeresebben beilleszkedett cigány családok is, akik megengedhették maguknak a másik településen tanulás költségeit.

A spontán szegregációval nem tudott megküzdeni a rendszer, a helyzet pedig romlani kezdett amikor az egyházi iskolák megjelentek a térségben. Ebben a járásban Berettyóújfalu, Biharkeresztes, majd Komádi településeken az egyházi iskolák komoly oktatási szegregációt indítottak meg azzal, hogy nem vesznek fel az iskoláikba halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) roma gyerekeket. Itt már nem beszélhetünk spontán szegregációról, mert mögötte tudatosan irányított folyamatok húzódnak meg.

Az egyházi iskolák megjelenésével a településeken – eltérő mértékben érzékelhető negatív változások indultak meg. A probléma nemcsak itt van jelen, hanem szerte az országban. Azokon a településeken, ahol minimum két iskola van – egy állami és egy egyházi – szinte mindenhol éles különbség tapasztalható a tanulói összetételben. A különbségek pedig tovább gyűrűznek, felgyorsítják a szegregációt, a település jövőképe pedig alapjaiban változik meg.

Az Igazgyöngy Alapítvány vezetőjeként mindig is integrációpárti voltam. Continue Reading →

Share

Civilek a Parlamentben

Fotó: Németh András Péter

Részletek Görög Mása írásából, amely a Civiltavasz honlapon jelent meg.

[…]

Aki követi a Civiltörvény módosításával kapcsolatos eseményeket, az tudja, hogy civil szervezetek sokasága fogott össze, hogy a kormány vonja vissza ezt a felháborító tervezetet, békés tüntetésen, petícióban követeltük, hogy vegyék figyelembe a véleményünket. (Mert azt mondani sem érdemes, hogy ezzel a módosítással kapcsolatban sem történt semmiféle társadalmi egyeztetés a érintettekkel. Kimondani is szörnyű, de ezt már szinte megszoktuk, meg sem lepődünk.) Emiatt jött létre a Civilizáció szerveződés is, aminek FB oldala bátran like-olható, követhető, ha érdekel, hogyan tovább, vagy csatlakozni szeretnél, szeretnétek. Continue Reading →

Share

Az Európai Bizottság válasza a nemzeti konzultációra

A magyar kormány 2017 áprilisában „Állítsuk meg Brüsszelt!” címmel indított hat kérdést érintő nemzeti konzultációt, amelyet valamennyi magyarországi háztartásba eljuttatott. A konzultációban számos olyan állítás szerepel, amely nem felel meg a tényeknek, illetve rendkívül megtévesztő. Az Európai Bizottság szilárd tények alapján kívánja tisztázni a szóban forgó kérdéseket. Az Európai Unió soha nem „Brüsszelről” szólt, hanem egy olyan projektről, amelyet a tagállamai irányítanak és alakítanak. Ezen tagállamok mindegyike – ideértve Magyarországot is – egyoldalúan és demokratikusan döntöttek úgy, hogy erre az útra lépnek. Minden egyes tagállam – ideértve Magyarországot is – a közösen hozott döntésekért vállal felelősséget, illetve részesül azokért előnyben. Continue Reading →

Share

A Tanítanék Mozgalom sajtóközleménye

tanitanek_logo

A Tanítanék Mozgalom március 23-án éjfélig adott határidőt a kormánynak, hogy válaszoljon: elfogadják-e azt a 12 pontot, amelyeket a Civil Közoktatási Platform dolgozott ki, és hajlandóak-e haladéktalanul tárgyalóasztalhoz ülni a CKP szakértői csoportjával, hiszen e pontok bevezetése elengedhetetlen ahhoz, hogy már a jövő tanévben nyugodtabb, a diákok és a tanárok számára jobb körülmények között kezdődjön el az iskola

Ez a határidő holnap lejár.

Continue Reading →

Share