Civilek a Parlamentben

Fotó: Németh András Péter

Részletek Görög Mása írásából, amely a Civiltavasz honlapon jelent meg.

[…]

Aki követi a Civiltörvény módosításával kapcsolatos eseményeket, az tudja, hogy civil szervezetek sokasága fogott össze, hogy a kormány vonja vissza ezt a felháborító tervezetet, békés tüntetésen, petícióban követeltük, hogy vegyék figyelembe a véleményünket. (Mert azt mondani sem érdemes, hogy ezzel a módosítással kapcsolatban sem történt semmiféle társadalmi egyeztetés a érintettekkel. Kimondani is szörnyű, de ezt már szinte megszoktuk, meg sem lepődünk.) Emiatt jött létre a Civilizáció szerveződés is, aminek FB oldala bátran like-olható, követhető, ha érdekel, hogyan tovább, vagy csatlakozni szeretnél, szeretnétek.

[…]

kedden reggel ott találkoztunk a Parlament előtt, – s bár voltak kételyeink, hogy bejutunk-e az épületbe -, de 11.00 óra előtt, amikor kezdődött a bizottság ülése, végül mindannyian a teremben vártuk az ülés kezdetét. Rajtunk – a pulóverünk alatt – a Civil szíves egyenpólónk, táskánkban a transzparensek.

A terembe való belépéskor minket fogadó – kulturált és előzékeny – terembiztosok a biztonság kedvéért hosszan ecsetelték a parlamenti ügyrend szerinti viselkedési szabályokat, köztük többször kiemelték, hogy fotót telefonokkal semmi esetre sem lehet készíteni, és semmilyen tetszésnyilvánítás hanggal vagy papírral (hm) nem elfogadott, majd jó munkát kívántak. El kell mondanom, hogy mind a terembiztosok, mind a házőrség végig nagyon kulturáltak és tisztességesek voltak. Hozzáállásukért köszönet!

Hát ezek meg mit keresnek itt? Hatalmi magánszám 1.

11.00-kor a függöny fel, a darab kezdetét vette. Először pár gyors beadványt szavazott meg a bizottság, majd hirtelen egy kis fülbesugdosás, és a bizottság elnöke, Rubovszky György számára kiderült, hogy porszem került a gépezetbe, zavar a rendszerbe, civilek a jól őrzött helyhiányos terembe. „Aljas módon kijátszották a rendszert, és ennek következményei lesznek arra nézve, aki segítette a bejutásunkat,” – fenyeget meg először a – pozícióját történetünk alatt még oly sokszor fegyverként és pajzsként használó – bizottsági elnök. Első komoly színre lépésének csúcspontja, hogy bejelenti, a parlamenti törvény és önmaga által önmagára ruházott bizottsági teljhatalma és jogköre alapján a következőkben 3 főben fogja maximálni a bizottság látogatóinak számát. Hogy ezzel egyébként a nyilvánosság és az állampolgárok jogai sérülnek, láthatólag nem érdekelte, vagyis elengedte a füle mellett. Ez a szelektív nagyothallás még többször megjelent történetünk folyamán.

[…]

Miután a számunkra indifferens napirendi pontok befejeződtek, sor kerül „A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló törvénytervezet módosítójavaslatainak vitájára. Ekkor a teremben a falnál eddig ülve szemlélődő civilek felállnak, és egyforma pólóban, magyar és EU-s zászlót, valamint „Nem a civilek megbélyegzésére” transzparenseket a magasba tartva csöndben elindul a tiltakozás. Rubovszky elnök úrnak újabb alkalma van a nagyjelenetre. Felszólít, lerenitensez minket, hívja a terembiztosi szolgálatot, hogy vezessenek ki, akik tisztességesen teszik a dolgukat, felkérnek és felszólítanak, majd az elnök kérésére hívják a házőrséget. Mivel mi még mindig csöndben állunk, a változás pusztán annyi, hogy közben megjelentek a Szót kérünk” és a képviselőket egyenként felszólító táblák, hogy „XZ – képviselő neve (párt neve) ne szavazza meg a civiltörvényt!.

Rubovszky György 12.00 óráig felfüggeszti az ülést, „amíg ezt a cirkuszt csináljuk”.

[…]

Az egész abszurdot Szabó Szabolcs élőben közvetíti, az Indexen pedig egyre többen követik (ahogy azt tőle mi is megtudjuk). Tiszta 21. századi börleszk, a mi hétköznapi valóságunk. (A videók megnézhetők itt az események részletes leírásával egyetemben.)

[…]

Az Igazságügyi bizottság elnöke ugyanis láthatóan azon kívül, hogy önmaga pozíciójával rendkívül elégedett volt, rettenetesen unta az egészet, rendre összezavarta a sorrendet, hogy kit mikor kell kérdeznie és megszólalni engednie, ám bizton tudta és képviselte, hogy ellenzékiek és főleg nők itt aztán ne nagyon beszéljenek. Megszavaztatta, hogy Szabó Tímea kapjon-e szót (nem kapott), Széll Bernadettnek, mint frakcióvezetőnek, ugyan kénytelen volt hozzászólásokat engedélyezni, ám végül megunta, és megvonta tőle a napirendi pont alatt a megszólalás lehetőségét.

-Miért ? – hangzott a kérdés.
-Mert mindig ugyanazt mondja, – szólt az elnöki válasz.
– Ehhez jogom van, akár ötvenszer is elmondhatom.

No, és akkor itt jött a katarzis, mert itt derült ki, hogy bizony tud rendesen is olvasni Rubovszky György, ha akar, mert a házszabályt valószínűleg fejből tudó jegyzőkönyvvezető hölgy az orra alátartotta azt, hogy felolvashassa a passzust, ami indokolja, ugyan miért is vonhatja meg a szót az ellenzéki képviselőtől Rubovszky. No, ezt a két passzust (amit egyébként a hölgy kívülről mondott vele hangtalanul, mint egy szorongó anya, mikor a gyereke szaval az óvodában), hibátlanul elolvasta, közben gondolom megvilágosodott, hogy ja, hát ezért is.

[…]

Mi a baj a civiltörvénnyel?

Szögezzük le, hogy a még most érvényben lévővel éppen hogy semmi. A tervezett módosításokkal már annál több. Mert hogy a Civil törvény három fideszes képviselő által beadott módosítása eleve prekoncepcióra épít, – mármint hogy a külföldről támogatott civil szervezetek külföldi érdekeket szolgálnak, és nem számolnak el a kapott támogatásokkal rendesen . Ezt a maguk által is tudottan hamis állítást egyszerűen tényként kezelik, és azonnal megoldást is találnak rá. Törvényileg megbillogozzák, megbélyegzik ezeket a szervezeteket, hogy aztán ugyanezzel a laza mozdulattal ezt a billogot 3 évre prolongálják abban az esetben is, ha mondjuk az adott szervezet már nem kap egy árva fillér ilyesfajta külföldi támogatás sem. Vagyis a letöltött büntetésed után még 3 évig nem kapsz „jó magyar civil” erkölcsi bizonyítványt, így viseled magadon a megkülönböztető jelzéseket. Mert minden kiadott anyagra, weboldalra és egyéb nyilvános felületre ezt a megkülönböztető jelet fel kell tenni, hogy mindenki láthassa és érzékelje, aki ilyen szervezetet támogat, azzal jóban van, hogy velük közösséget vállalva maga is belepottyan a Soros csapdájába, és jó esetben csak önön lelkiismeret furdalásától gyötörtetik, ha a következő törvénymódosítással nem szabnak ki majd a támogatókra is valamilyen büntetést. Mert pontosan tudjuk, hogy a támogató vállalkozások, vállalatok jelentős része kormányfüggő, így aztán ki is merne ily szalonképtelen szervezeteket – ügyeket támogatni. Hisz nyilvánvaló, hogy a kormány célja ezzel a törvénnyel elhallgattatni és ellehetetleníteni minden olyan kormánykritikus hangot, melynek bármilyen hatása lehet a következő választásokra, vagy egyáltalán a közvélemény – tehát az emberek – gondolkodására egyszerűen azzal, hogy más szempontokat és értékeket kínálnak számukra. Vagyis a most benyújtott módosítási tervezet egyszerűen aljas, antidemokratikus, megkülönböztető és megbélyegző, s tisztán láthatóan nem a civil szervezetek által szolgált társadalmi csoportokat és a társadalom valós szükségleteit, hanem alantas politikai önérdekeket szolgál. Egyszerűen embertelen és diszkriminatív, vagyis alaptörvény ellenes (ha már alkotmány híján alkotmányellenes nem tud lenni). Mivel ezek a szervezetek eddig is tökéletesen átláthatóak voltak, gazdálkodásukról jelenleg is bárki bármikor képet kaphat, beszámolójukat bárki elolvashatja, kinyomtathatja, így azt a manipulatív érvet, hogy csak az átláthatóságot szeretné a kormány biztosítani, nyugodtan felejtsük el, mert ami eddig is megvolt, az eddig is megvolt mindenféle billog nélkül.

[…]

A teljes cikk idekattintva olvasható

Share

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük