A Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatója: Hogyan dolgozhatja le a szabálysértési bírságot?

Ha szabálysértés miatt pénzbírságot kapott, három lehetősége van:

  • kifizeti a bírságot, vagy
  • ledolgozza a bírságot közérdekű munkával, vagy
  • leüli a bírságot, azaz börtönbe (pontosabban fogházba) zárják.

Ez a tájékoztató arról szól, hogy Ön hogyan tudja ledolgozni a bírságot közérdekű munkával. (A tájékoztatót a Magyar Helsinki Bizottság készítette.) Continue Reading →

A legfontosabb tudnivalók az iskolák egyházi fenntartásba adásáról – SZÜLŐK figyelem!

Figyelem! A nevelési-oktatási intézmény egyházi fenntartásba adásával összefüggésben a SZÜLŐKNEK nem csupán véleményezési, hanem DÖNTÉSI jogkörük van, azaz, ha a szülők több mint fele nem támogatja az átadást, arra nem kerülhet sor. 

Néhány fontos rendelkezés a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényből: 

Continue Reading →

Emlékeztető a PDSZ EMMI-vel való 2016. 06. 29-ei sztrájkbizottsági egyeztetéséről

PDSZ

Helye: EMMI 358-as tárgyaló

Ideje: 2016. 06. 23. 11:00 – kb. 12:00-ig

Jelen vannak: Thaisz Miklós – EMMI
Nagy Erzsébet – PDSZ

Nagy Erzsébet (NE) bejelentette, hogy a PDSZ további három ponttal egészítette ki a PDSZ eddigi követeléseit. Ezek az alábbiak:

  1. A sztrájk miatti illetménylevonás megállapítása a sztrájkban résztvevők havi munkaidő-nyilvántartása alapján történjen! Csak abban az esetben kerüljön sor illetménylevonás, ha a sztrájk miatt nem teljesült a heti 32 óra, azaz havi 4,33-szor 32 óra kötött munkaidő!
  2. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 8. § c) pontja és/vagy a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 6. § (4) bekezdése módosuljon akként, hogy a sztrájk időtartama alatt a biztosítotti jogviszony fennálljon, annak folyamatossága a sztrájkban való részvétel miatt ne szakadjon meg!
  3. Az EMMI hasson oda, hogy az irányítása alá tartozó KLIK-hez tartozó intézményekben foglalkoztatottaknak a munkáltató fizesse ki a Kúria 17/2013. számú munkaügyi elvi határozatában foglaltaknak megfelelően az évek óta elmaradt bankszámla-kezelési költségtérítést!

Thaisz Miklós (TM): Hivatalosan akkor egészül ki a sztrájkkövetelés, ha ezt írásban bejelentik. Mendrey úrnak szólt a meghívás, és Sipos Imre is itt lenne, ha a PDSZ elnöke jelen lenne. Tudjuk, hogy jelenleg képzést tart a PDSZ, amelyen Pölöskeiné elnök asszony is jelen van, nem direkt szerveztük mostanra az egyeztetést.

NE: Azért sajnálom, hogy Sipos úr úgy gondolta, hogy ezért nem vesz részt az egyeztetésen, mert én ugyanolyan „rangban” vagyok, mint Mendrey László, lévén, hogy az Országos Választmány a PDSZ vezető testülete, és abban nincsenek egyenlőbbek az egyenlőknél. Mendrey László ráadásul munkavállalója is a PDSZ-nek, ezért munkajogi értelemben a beosztottunk. Én a PDSZ-ben díjazás nélkül látom el a tisztségemet. Az előzetes írásbeli bejelentés elmaradásának az az oka, hogy néhány napja kaptuk meg a meghívót, és az Országos Választmány 2016. június 27-én ülésezett, ezért erre nem volt idő. Jogszabály egyébiránt nem írja elő, hogy előzetesen meg kell küldenünk a további követeléseket, de egyetértek azzal, hogy normális körülmények között ez volna célszerű. Az egyeztetésről készült feljegyzésben megküldöm a követeléseket és azok részletes indoklását is.

Continue Reading →

Jogszabályi háttér a Rendhagyó Óra Mozgalom kiáltványához

paragrafus

Olvastátok a Rendhagyó Óra Mozgalom kiáltványát? Beszéljünk iskoláról, közös ügyeinkről?

„Hívunk mindenkit, pedagógus kollégát, szülőt, diákot, önkormányzatot, mindenkit, aki közösségének jövőtálló iskolát kíván biztosítani, és érzi, hogy a mostani keretek ezt lehetetlenné teszik: Csatlakozzatok a Rendhagyó Óra Mozgalomhoz!”

Csatlakoznátok, de bizonytalanok vagytok? Tudnotok kell, a köznevelési törvény ma is biztosít jogot ehhez, sőt kötelezettségünkké teszi, hogy fellépjünk az iskola szabadsága mellett, biztosítva a benne tanulók alapvető iskolához kötődő jogait.

1. §
(1) A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.

46. §
(6) A tanuló joga különösen, hogy

e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról,
f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek,
g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen

Ugyanerről ezt mondja az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye, mely a magyar jog szerves része:

12. cikk
1. Az Egyezményben részes államok az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára biztosítják […] a jogot, hogy minden őt érdeklő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét, […] (melyet) figyelemmel korára […] kellően tekintetbe kell venni […]

13. cikk
1. A gyermeknek joga van a véleménynyilvánítás szabadságára. Ez […] magában foglalja mindenfajta tájékoztatás és eszme határokra tekintet nélküli kérésének, megismerésének és terjesztésének szabadságát, […], a gyermek választásának megfelelő formában. […]

14. cikk
1. Az Egyezményben részes államok tiszteletben tartják a gyermek jogát a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadságra. […]

15. cikk
1. Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermek egyesülési és békés gyülekezési jogát.
2. E jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban az állam biztonsága, a közbiztonság és a közrend, illetőleg a közegészségügy és a közerkölcs, vagy mások jogai és szabadságai védelmének érdekében szükségesek.

A pedagógus jogairól és kötelességeiről pedig ezt mondja a köznevelési törvény:

„62. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása […]

Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy

a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,
b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse,
c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,
d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,
e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat,
h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,
i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét

63. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy
a) személyét mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék,
b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza,
d) a 3. § (3) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót”

Tiltakozás a köznevelésben: kérdések és válaszok

TASZ-logo1

A TASZ Tanszabadság Programja 11 pontból álló 1×1-et készített.

A jogi kisokos mintaleveleket is tartalmaz és mindent arról, amit sztrájkról, tiltakozásról, polgári engedetlenségről, a tantestület döntési jogköréről, a szülők  jogairól tudni kell.

Használjátok – köszönjük.

***********

Íme a 11 kérdés:

1. Mit tehet a pedagógus, nevelőtestület, ha az iskolaigazgató megtiltja neki a tiltakozást, véleménynyilvánítást?

2. Mit tehet a pedagógus, nevelőtestület, iskolaigazgató, ha a KLIK tiltja meg a tiltakozást, véleménynyilvánítást?

3. Hogyan sztrájkolhatnak pedagógusok?

4. Ki dönti el, hogy a pedagógusoknak milyen minimális szolgáltatást kell biztosítaniuk sztrájk idején?

5. Tüntethetnek a pedagógusok munkaidőben?

6. Mi a különbség a tüntetés vagy demonstráció és a sztrájk között?

7. Beteget jelenthetnek a pedagógusok tiltakozásul?

8. Részt vehetnek-e a pedagógusok polgári engedetlenségben?

9. Ha a pedagógusok nem tudnak hatékonyan sztrájkolni, megkérhetik-e a gyerekeket, tanulókat, hogy ők “sztrájkoljanak”?

10. A szülő távol tarthatja-e gyermekét az iskolától, a köznevelés helyzete elleni tiltakozásul?

11. Kérdezősködhet, nyilvántartást vezethet-e az iskolarendőr vagy a KLIK arról, hogy kik támogatják vagy nem támogatják egy iskolában a tiltakozást?

A teljes cikk itt olvasható.

Jogi kisokos, avagy letilthatja-e az igazgató a tantestületi csatlakozást, illetve infók a sztrájk lehetőségeiről

paragrafus_kicsi

Az igazgató a nevelőtestület egy tagja, nem tilthatja meg a csatlakozást, mert a nevelőtestület a döntéseit egyszerű szótöbbséggel (50%+ 1 fő) hozza meg. Az intézmény nevéhez hozzá kell írni, hogy nevelőtestület, és nem tehet semmit az igazgató. Ha mégis tesz, akkor azt nyilvánosságra kell hozni, ahogy a szegediek is tették, írni a KLIK elnökének, vagy a miniszternek nyílt levelet.

Sztrájk: előfordulhat, hogy ismét bíróságon köt ki az ügy, vagy pedig a korábbi, KLIK-kel kötött megállapodást tekintik még elégséges szolgáltatásnak, ez tankerületenként egy-egy, felügyeletre kijelölt intézmény lenne. Ezzel már kemény sztrájk szervezhető. A sztrájk alatt a sztrájkolóknak a munkahelyen kell lenniük az elrendelt benntartózkodás idejére, a többi variáció, hogy ott milyen események zajlanak (különböző gyűlések, az helyi döntés kérdése).

A még elégséges szolgáltatásról szóló megegyezés előtt tárgyalások alatt egy alkalommal legfeljebb kétórás figyelmeztető sztrájk tartható (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=98900007.TV)

Nagy a baj a pedagógusprofilok központi nyilvántartásával! – Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elemzése

EKINT_kozepes_logo

[…] „Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, ha eljön ennek az ideje, a jogsérelmet szenvedetteknek kész segítséget nyújtani.”
[…] „Minden embert megillető alapvető jog az információs önrendelkezés szabadsága. Ez a pedagógusok személyes és szakmai autonómiájának is fontos alkotmányos biztosítéka. A hatályos Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése rögzíti: „Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.” Az információs önrendelkezési jog tartalmát, a személyes adatokhoz fűződő jog érvényesülésének garanciáit az Alaptörvény alapján az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotörvény) szabályozza.”

[Szerk: Törvényt sért az, aki engedelmeskedik. Föl kéne szabadulni már.]

Continue Reading →

Nagy Erzsébet levele: Kjt. alapján járó költségtérítés

paragrafus_kicsi

Ezt a levelet küldtem több száz volt és jelenlegi közalkalmazottnak.

A fájl, amit csatolok hozzá, már az OTP LAFO, Tempó és NET számlacsomagokhoz is tartalmaz kalkulátort.

Kedves Kollégák!

Láthatóan nem fog menni, hogy megállapodjunk a KLIK-kel és más munkáltatókkal, ill. fenntartókkal az illetmények bankszámlára utalásának 2013. decemberéig, a Kjt. alapján járó költségtérítésében, de még egy ezt kiváltó kompenzációban sem.

Így nem marad más, mint peres úton érvényesíteni igényünket.

Kik és kitől követelhetik ezt?

A KLIK-nél foglalkoztatottak a KLIK-től, mivel a KLIK a jogutódja az átadott intézményeknek, az önkormányzatnál vagy annak intézményében foglalkoztatottak a munkáltatótól, a korábban önkormányzati intézményben dolgozók a volt munkáltató fenntartójától, tehát szintén az önkormányzattól (azokat is, akik önkormányzati intézményből vállalkozóhoz vagy céghez kiszervezettek).

Három évre visszamenőleg érvényesíthető az igény, ezért célszerű még
perindítás előtt levelet írni a fenntartónak vagy a munkáltatónak már
csak az elévülés megszakítása érdekében is.

Ha már írtatok ilyet (remélhetőleg igen, mert még 2012-ben küldtünk erre mintát, amelyet most is csatolok, és csatolok egy aktualizált verziót is azoknak, akik
csak most küldenének felszólító levelet), szóval, ha már írtatok ilyet, akkor ennek a másolatát kell előkeríteni, mert ezzel igazolható, hogy az elévülés megszakadt (ezért lehet pl. 2010. januárjáig követelni az elmaradt költségtérítést).

Kik kaptak már költségtérítést és mennyit?

Pécsett csak a jelenleg is önkormányzatnál vagy önkormányzat intézményében foglalkoztatottak kaptak kompenzációt, nettó kb. 20.600.- Ft-ot, ami messze nem annyi, mint amennyit az Önkormányzati Érdekegyeztető Fórumon az Önkormányzati Oldal pernyerésem esetére ígért. Egyébként én nem kaptam egy fillért sem, arra hivatkozva, hogy egy időközben a KLIK-be átszervezett intézményben dolgozom.

Mennyi költségtérítés jár?

Mivel nincs megállapodásunk sem a munkáltatóval, sem a fenntartóval költségtérítés helyett egy egységes kompenzáció összegéről (holott szerintem mindkét félnek ez lenne az érdeke), kénytelenek vagyunk kiszámolni és kimutatni az illetmények banszámlára utalásának és havi egyszeri felvételének konkrét költségét havi bontásban.

Mit kell kiszámítani?

Minden hónapban a nettó, átutalt illetményt kell alapul venni, és az alapján kiszámítani az egyszeri pénzfelvétel díját (pl. OTP-nél xFt+y ezrelék), a havi zárlati vagy számlavezetési díjat és az éves kártyadíjat kell összeadni.

Az OTP valamennyi számlatípusára vonatkozó adattal rendelkezem, tehát ha valaki megírja, hogy milyen számlatípusa van, átküldöm az ehhez tartozó Excel táblázatot, amelybe csak be kell írnia az adott havi nettó béreket, és az kiszámolja a költségtérítés összegét. Addig is küldöm a leggyakoribb, OTP lakossági folyószámla (LAFO) adatait tartalmazó táblázatot és egy másik táblázatot egy példával (havi
120.000 Ft-os “hasból” beütött nettóval).

Kit keressetek ez ügyben?

Engem, ezen a mailcímen, vagy a PDSZ jogászát, dr. Molnár Pétert a 30/204-81-22 vagy 72/516-005-ös telefonszámon.

Kiket képviselünk a bíróságon?

Aki megbízást ad és a fenti adatokat is összeszedi, és fénymásolja a havi nettó illetményét tartalmazó számlakivonatokat, tagságtól függetlenül bekerülhet abba a csoportosan beadandó keresetbe, amely a munkáltatója vagy fenntartója ellen készül.

A perindítást meg fogja előzni egy felszólító levél, amelyet a jogászunk ír.

A követelés 2013. december 31-ig lehetséges, ugyanis utána változott meg a Kjt. és már ilyen költségtérítést nem lehet kérni. (Viszont azt lehet, hogy ki-ki rendelkezik, hogy postázzák az illetményét. De hangsúlyozom, amit írtam, az a 2013. dec. 31. előtti időszakról szól.)

A LAFO, NET és Tempó számlacsomag esetében a Mastercard vagy VISA kártyáknál nincs az OTP hirdetményei szerint ingyenes pénzfelvétel a 2010-2013 közötti időszakban.

Ha további kérdésetek van, kérem, írjátok meg, és továbbítsátok ezt a levelet minél többeknek!

Üdvözlettel: Nagy Erzsébet

Íme a két dokumentum:

bankszla_felszolitolevel

otp_lafo