Többszöri levélváltás történt a pécsi KLIK és a helyi PDSZ között a sztrájk miatti illetménylevonás miatt.
A teljes levelezés itt olvasható:
PDSZ_valasz_KLIKnek_tavolletirol
Az alábbiakban idézünk néhány fontos tényt a PDSZ leveléből:
[…]
Jogellenes, hogy a nevelést, oktatást közvetlenül segítő közalkalmazottak esetében annak vizsgálata nélkül, hogy az érintettek hány órában vettek részt a 2016. április 15-ei és április 20-adikai sztrájkban, egy munkanapjukra eső távolléti díjuk 50 %-át vonták le.
Nincs racionális magyarázata annak, hogy míg a pedagógusok esetében személyenként állapították meg a sztrájk miatt levonandó összeget, az ő esetükben miért állapítottak meg a levonásra „átalányt”. Ezzel Önök nemcsak a Sztrájktv. 6. § (3) bekezdésében foglaltakat sértették meg azok esetében, akik napi munkaidejük felénél kevesebb ideig sztrájkoltak, de ez az intézkedésük – véleményem szerint – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvénnyel is ellentétes. Ön a KLIK/014/5691/2016. iktatószámú levelében kifejtette, hogy amennyiben a pedagógus a munkáltató felé előzetesen jelezte, hogy a sztrájk ideje alatt melyik az az időszak, amikor a sztrájkban nem vesz részt, azt az időszakot figyelembe tudják venni a távollét rögzítésénél. Ugyanezt miért nem tudták megtenni a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében? Itt kell megjegyeznem ugyanakkor, hogy a sztrájkban való részvételről, ill. a sztrájkból való kilépésről a sztrájk közben is dönthet a munkavállaló, ezért Ön nem járt el jogszerűen a pedagógusok esetében sem, ha a sztrájkban való részvétel időtartama tekintetében csak az előzetes bejelentéseket vette figyelembe.
[…]
A kötött munkaidő ugyanis két részből áll: a neveléssel, oktatással lekötött munkaidőből és az afölötti, kötött munkaidőben ellátandó munka időtartamából, amelyeknek együttesen heti 32 órát kellene kitenni. Amennyiben a pedagógus a kötött munkaidejét a sztrájk miatt kiesett munkaórák ellenére is teljesítette, nincs jogalap arra, hogy a munkáltató illetményt vonjon le. Más kérdés, hogy a heti 32 óra kötött munkaidő felett végzett munka díját eddig is ki kellett volna fizetni. A munkáltató által vezetni köteles nyilvántartásból egyértelműen ki kellene derülni ennek mértéke – főképpen, ha a munkaidő-nyilvántartásokban feltüntetnék a munkakörben ellátandó munka kötött munkaidőbe tartozó feladatellátásának valós időtartamát. Ezúton tájékoztatom, hogy a jogalap nélkül levont illetmények visszafizetésének elmaradása esetén nemcsak munkaügyi perekkel kell számolniuk, hanem kezdeményezem a munkáltató – és nem a közalkalmazott – által vezetett munkaidő-nyilvántartások munkaügyi ellenőrzését is.
[…]
A KLIK álláspontja szerint többlet munkavégzésnél tehát olyan mintha munkaidőkeretben alkalmazná a pedagógusokat, de ha az egyik héten sztrájk miatt kiesik két óra – vagy több – akkor azt mindenképpen le kell vonni, akkor is, ha a kötött munkaidő átlagban az adott hónapban eléri a heti 32 órát. Ezt az eljárást hívjuk úgy, hogy a munkaviszonyból – közalkalmazotti jogviszonyból – eredő jogok nem rendeltetésszerű – visszaélésszerű – alkalmazása. Márpedig ezt az Mt. 7. § (1) bekezdése tiltja. Ezen felül ezzel a magatartásával a munkáltató megsérti az Mt. 6. § (1) bekezdését, is mely szerint a munkaszerződés – kinevezés – teljesítése során úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben elvárható.
[…]
