2014. augusztus 1. (Rénhírek rovat)

Részletek a cikkből:

Magyarország bezárja tallinni nagykövetségét. Nyit helyette másikat Ulánbátorban, Mongólia fővárosában. Állítólag gazdasági okokból. Bevegyük ezt a maszlagot?

[…]

A tallinni magyar nagykövetség bezárásának politikai következményeit Ara-Kovács Attila elemezte a Magyar Narancsban. Írásában kifejti, hogy Magyarország háromszorosan is szövetségese Észtországnak. Mint a finnugor ügyek képviselője, szövetséges nemzeti-kulturális téren: történelmi tapasztalatai révén Észtország mélyen átérzi Oroszország finnugor népeinek helyzetét, és a finnugorközi együttműködésben erélyes és hatásos partner. Észtország szövetségesünk az európai együttműködés terén is: fontos a szerepe a kelet-európai problémák kezelésében is (Belorusszia, Ukrajna helyzete). Harmadszor pedig Észtország NATO-államként fontos szerepet játszik a kelet-európai katonai fejlemények megfigyelőjeként és értékelőjeként is. E szövetségesi háló minden szálát elvághatja a nagyköveti szintű kapcsolatok felszámolása. Ez a döntés Magyarország számára külpolitikailag káros.

A nagykövetség bezárásával Magyarország súlyosan megsérti Észtország önérzetét, valamint az észt és a magyar népet. Az észtek és a magyarok nem úgy tekintenek egymásra, mint egy másik európai ország lakóira. Itt ennél sokkal többről van szó: a két népet összekötő érzelmi szálról, amelynek alapja a nyelvrokonság. Ebből következően a nagykövetség bezárása Magyarország számára kül- és belpolitikailag is káros.

Észtország helyett ezután Ecuadorral fogjuk ápolni a kapcsolatokat. Ara-Kovács Attila e mögött is az orosz minta követését látja: megfigyelése szerint Ecuador politikai berendezkedése a miénkhez hasonló, és ott is megfigyelhető Oroszország pozícióinak az erősödése. Vajon az orosz tanácsadók már a magyar külügyminisztérium éléskamrájában falják a befőttet?

****

A teljes cikk a kommentekkel együtt idekattintva olvasható