Fóti Péter: A lőterek ellen

Elkényelmesedve az utóbbi évek békéjétől nem szoktunk arra gondolni, hogy a háborúk nem a csatamezőkön kezdődnek. A háborúk a propagandagépezetben, törvényekben jóval előbb jelen vannak, jelen vannak minden más népeket, vallásokat lebecsülő kijelentésben is. Jelen vannak a gondolkodásban az erőszak szerepéről a társadalmon belül. Jelen vannak abban, ha politikusok a szabadság és a demokráciával kapcsolatban lebecsülő kijelentéseket tesznek, vagy ilyen kijelentéseket nem cáfolnak.

A demokrácia részben technika, részben politikai elv. Ezt az elvet szeretném itt megvilágítani és megvédeni. A demokrácia volt az athéni városállam berendezkedése, vagy a modern Anglia, Franciaország, az USA, és később számos liberális demokrácia kormányzata.

Mindegyik demokrácia egy kicsit más, és természetesen változik is. Ez helyes is. Van azonban egy alapelv, aminek megsértése veszedelmes lehet, és ez a militarizmus.

Nyilvánvaló az, hogy a mai világban egy bizonyos fokú erőszakra szükség van, és egyikünk se aludna jól az ágyában, ha nem létezne a rendőrség. Van azonban egy vonatkozása a rendőrségről való gondolkodásnak, amely veszélyes irányba vezethet. A helyes felfogásban a rendőrség szerepe az, hogy tevékenységével biztosítsa az állampolgárok szabadságát.

Ezt azzal teszi, hogy üldözi a bűnözőket, akik nem tartják magukat a törvényekhez. Az erőszak, amelyet a rabló és a gyilkos ellen alkalmaznak növeli a törvénytisztelő emberek szabadságát. Van azonban egy tendencia, amely azt is elvárja a rendőrségtől, hogy embereket üldözzön, akiket az állam vezetői ellenségnek kiáltanak ki, holott ezek az emberek nem szegik meg az állam törvényeit.

Ez egy olyan alapvető különbség, amit azokon a filmeken láthatunk, amik például a náci Németország történetét elevenítik fel. Hitler hatalomra jutása után a rendőrség politikai nézetei miatt üldözött embereket és zárt táborba. Ugyanígy betiltotta politikai pártok működését, és az erőszakot a törvények fölé emelte.

A legitim erőszak elsőnek leírt koncepciója az európai demokratikus fejlődés alapköve. Angliából terjedt lassan és fokozatosan, ahol az emberek vérévé vált, hogy azok tisztelik a törvényeket, és ezzel egy időben szabadok és megvannak emberi jogaik a szólásra, gyülekezésre, vallási hovatartozásra, stb. Minden olyan törekvés, ami arra irányul, hogy az emberek, ne a választásokon keresztül igyekezzenek törekvéseiket kifejezni, hanem erőszak vagy polgárháború felé igyekeznek sodorni az országot káros. Mindezekből csak az következhet, hogy egy nap arra ébredünk, hogy nemcsak a rendőrség alkalmaz erőszakot a bűnözőkkel szemben, hanem polgárok is megszegik a rájuk vonatkozó erőszakmentesség tilalmát, és köztörvényes, vagy politikai bűncselekményeket követnek el.

A hit abban, hogy minden kisebbségnek megadatik a szabadság, amely ahhoz szükséges, hogy többséggé váljon alapvető. A kisebbségeknek természetesen tisztelni kell a többség jogát a kormányzáshoz, rendelkezéseit irányítani a rendőrséget, addig a határig, amit fentebb leírtam. A többségnek azonban nincs isteni küldetése és joga magát a törvények fölé helyezni, az állam nem helyezheti magát az itt kifejtett elvek fölé. Ha az állam nevében követnek el atrocitásokat, gyilkolnak, az nem kevésbé jogellenes, mint ha azt egy magából kikelt rendőr követi el. Minden intézkedés, amely az erőszakra hív fel olyan emberek ellen, akik nem vétettek a törvények ellen veszedelmes, és a demokrácia helyett egy totalitárius állam felé mutat.

Abban az országban, ahol a rendőrség túlkapásokat követ el, ahol a többséget birtokló politikusok törvénytisztelő emberek ellen folytatnak hadjáratot, ott sok embernek be kell fognia a száját, ott az emberek sokkal inkább engedelmes alattvalók lesznek, mint olyan emberek, akiknek az állam tiszteli a szabadságát.

A többség propagandistái elfelejtik, hogy más igazságok is vannak, mint amit ők képviselnek szavakban, vagy akár tettekben, amikor így vagy úgy elnémítanak embereket. Nem értik, hogy tevékenységükkel hozzájárulhatnak a polgárháborúhoz egy államon belül, vagy a háborúkhoz az országok között.

Minden ilyen esemény azonban tragédia. Mindenki áldozat lesz, nem lesz győztes. Minden háború ezt mutatta. A háborúkban az ész és a szabadság megsemmisül, megsemmisül ezzel az élet szépsége, degradálódik az igazi bátorság, az együttműködés, mert ezeknek csak az extrém formáit dicsérik csak, amelyek a háborúkban játszanak szerepet. A háborúban a szabadság és az ésszerűség helyett a gyűlölet és a félelem játssza a főszerepet. Sajnos minderre nem gondolnak azok, akik hagyják magukat nézetektől elhomályosítani, amik más népek, vallási csoportok alacsonyabb rendűségét hirdetik.

Sajnálatos tény, hogy a magyar demokrácia sem mentes az ilyen megnyilatkozásoktól és eseményektől. Ide tartozik minden, ami a társadalmi életbe olyan elemeket vezet be, amik következménye lehet az erőszak dicsőítése, mint például az iskolai lőterek. Ide tartoznak olyan események is, amelyek tagadják a szabadság fontosságát a társadalom életében (illiberális demokrácia), vagy megtagadják a politikai menekültektől a genfi konvencióban lefektetett segítséget faji, vallási alapon. Ide tartozik az is, ha a szabad véleménynyilvánítást igyekeznek garázdaságnak beállítani…

One thought on “Fóti Péter: A lőterek ellen

  1. Oliver

    Jó a gondolatmenet, de a vége azt sugallja, hogy Magyarország a genfi elveket elveti. Ez így elég manipulatív. Magyarország folyamatosan fogad be politikai menekülteket. A menekültek a kijelölt határátkelőkre érkezvén benyújtanak kérelmet, amit a magyar állam elbírál. Akikkel szemben felszólal a kormány, azok a gazdasági menekültek. Ők vízummal jöhetnének, hiszen politikailag nem üldözöttek.
    Viszont ha így jönnének, egyik állam sem fogadná be őket, mivel a genfi egyezménynek ez nem része: hazudniuk kell hát, hogy menekültek. Vannak politikusok, akik a menekült státuszt bemondásos alapon elfogadnák, tehát nem vizsgálnák az információ valóságtartamát. Ezzel viszont szembeköpnénk magunkat jogi szempontból. Egyébként egyet tudok érteni. Kár az utolsó bekezdésért.

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.