Totyik Tamás: Kalandvágy, szabadságvágy – vagy megyünk a jól fizető munka után?

magyar-diplo

2014-08-13

Részletek a cikkből:

Nemrég hozott nyilvánosságra a londoni Munkaügyi Hatóságnál dolgozó magyar alkalmazott egy rémisztő adatot. 1 021 711 magyar állampolgár fizet társadalombiztosítási járulékot a brit TB-nek. Ebbe a számban benne van a brit oktatási intézményekben tanuló magyar fiatalok száma is. Ha 100 000 fő körül vesszük a brit oktatási rendszerben tanuló fiataljaink számát, akkor is 900 000 magyar dolgozik az Egyesült Királyságban. Félelmetes adat, ez majdnem négyszer több mint ahányan 1956 után kényszerből elhagyták hazánkat. Csak Nagy Britanniáról írtam eddig, és hol van Németországban, Ausztriában, a Skandináv államokban és az USA-ban munkát vállaló magyarok száma. Senki nem beszél erről a szörnyű adatról, és senki nem beszél a miértekről és a várható következményekről. Az érthető, hogy a kormányzati kommunikáció mélyen hallgat, de az ellenzék miért van csöndben? Senkinek nem hiányzik a népesség 13 százaléka? Mit csinál a magyar gazdaság, hogy lemond másfél millió honfitársunkról? Nem hiányzik az adóbevételük?

Magyarországon 6,2 millió aktív korban (18-62 év) lévő állampolgártársunkról számolnak be a KSH statisztikák. Ebből a júniusi adatok szerint 4,1 millió munkavállaló van (ebben a közfoglalkoztatásban és közmunkában érintettek, illetve a magyar munkaközvetítők által külföldön foglalkoztattok száma is benne van, valamint az egyetemi és főiskolai hallgatók is). Hivatalosan 400 ezer inaktív van. Ha ehhez hozzáadjuk az 1,7 millió külföldön munkát vállaló honpolgárunkat, akkor ki is jön a 6,2 millió munkavállaló. A kormányzat által elismert hivatalos adatok szerint 500-700 ezer munkavállaló van külföldön, ennek ellentmond a Social Security Office által készített belső tanulmány. A kiszivárogtatott adatok alapján végzett számítások szerint az aktív korú magyar állampolgárok 27 százaléka vállal munkát külföldön. A teljes magyar társadalom 17 százaléka külföldön keresi a boldogulását. Az 1,7 millióból 900 ezren a brit szigeteken keresi a boldogulását, 400 ezer fő Németországban, a Skandináv- félszigeten 100 ezer fő, az USA-ban 100-120 ezer /ennek jelentős része illegális munkavállaló/, Ausztriában 80-100 ezer fő, 70 ezer fő az EU fel nem sorolt tagállamaiban, a maradék Ausztráliában és Új-Zélandon próbál szerencsét.

[…]

A Magyar Ifjúság 2012 tanulmánykötet szerint a kivándorló magyar fiatalokra a következőek jellemzőek. A 2008-as gazdasági válság után ugrott meg a külföldön munkát vállalók száma és 2011-ben csúcsosodott ki, azóta stagnáló képet mutat. Az Egyesült Királyság területén a munkát vállaló magyarok 80 százaléka 20-35 év közötti. A németeknél dolgozó magyar munkavállalók az idősebb generáció tagjai közül kerülnek ki. A Skandinávoknál a magyar munkát vállalók legjelentősebb része, már családot alapított emberek, és nagyrészük a családjukat is magával viszi. Az osztrákoknál a határ mentén legfeljebb 50 kilométeres távolságra lakók adják a magyar munkavállalók 80 százalékát.

[…]

A férfiak 52 százaléka, a nők 46 százaléka szeretne hosszabb rövidebb ideig külföldön dolgozni a 15-24 év közötti korosztályban.

Az okok a következők a fiatalok körében:

  1. Lecsúszástól való félelem: Jobban akarok élni, mint a szüleim;
  2. Nyelvtanulás;
  3. Karrierépítés;
  4. Tapasztalatszerzés;
  5. Új kihívás;
  6. Családi okok;
  7. Vallási, politikai okok.

Gátló tényezők:

  1. Család;
  2. Hazaszeretet;
  3. Az induló tőke hiánya;
  4. Társ, ismeretség hiánya;
  5. Itthoni karrier;
  6. Idegennyelv ismeretének hiánya.

A teljes cikk és a jegyzetek idekattintva olvashatók.

Share

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük