Példaérték – Civil Oktatási Fórum közös dokumentumai (2015. március 7. )

Példaérték meghívó_web

A közös dokumentumot jóváhagyták, tehát a bennük megjelenő alapelveket magukénak vallják a következő szervezetek:
Agóra Oktatási Kerekasztal, Artemisszió Alapítvány, Az Emberség Erejével Alapítvány, Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, Demokratikus Nevelésért és Tanulásért Egyesület, Equity Egyesület, Hálózat a Tanszabadságért, Hívatlanul Hálózat, Ikon Stúdió Egyesület, Igazgyöngy Alapítvány – Toldi Tanoda, Liget Műhely Alapítvány, Magyartanárok Egyesülete, Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, Motiváció Oktatási Egyesület, MPT Gyermekérdekek Szakosztálya – Korczak Műhely, MPT Szakképzési Kollégiuma, Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége, Oktatói Hálózat, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, Pedagógusok Szakszervezete, Pressley Ridge Magyarország Alapítvány, Szabad Oktatást csoport, Szekuláris Egyesület, Történelemtanárok Egylete, Van Helyed Alapítvány

A Pedagógusok Szakszervezetének téziseit határidőn túl kaptuk meg, ezért nem tudtuk jóváhagyatni a többi szervezettel, de fontosnak tartjuk, és függelékben közöljük.

A tematikus csoportok munkája alapján készült állásfoglalások

1. Sokfélék? Nem baj. – Sokszínűségről és elfogadásról

  • A sokszínűséget, a sokféle másságot alapvető, egymással egyenrangú értékek kincsestárának tartjuk, és az oktatás, az oktatási rendszer mindenkori szereplőitől is ezt várjuk el.
  • Az iskolának ellensúlyoznia kell a társadalmi kirekesztést és feladata, hogy a társadalmi kirekesztés kialakulása ellen hasson. Az esélyegyenlőség megteremtésének kulcsa a sokszínűség fel- és elismerése, a befogadó magatartás gyakorlatának terjesztése.
  • Az elfogadást, a toleranciát, a nyitottságot, az emberi méltóság és egyenértékűség tiszteletét, az együttműködés szándékát és képességét olyan tanulási környezetben lehet megélhetővé, kívánatossá tenni, amely maga is ezeket az értékeket képviselve működik. A szervezeti, működési és személyi feltételek meglétét biztosítani kell – tudjunk olyan környezetet modellálni, amelyben a fenti értékek képviselete az adaptív viselkedés alapja.
  • Szerintünk ugyanis a jól működő oktatási rendszer vezérlőelve az alkalmazkodás: adottságokhoz, igényekhez és szükségletekhez egyaránt. Lehetőségét a rendszer szereplői számára biztosított autonómia adja meg.
  • A valódi elfogadás már önmagában alkalmazkodókészséget és -képességet jelent, mindenki számára utat nyit, és a társadalmi együttélés terén is hiteles példát mutat.

2. Kíváncsiság, avagy hogyan találjuk meg, amit elvesztettünk? – Élmény és motiváció az alapkészségektől a felsőoktatásig

  • Az iskola önmagában nem elég motiválásra: olyan családi, társadalmi környezet és együttműködés kívánatos, mely a gyerek érdekei szerint működik.
  • Az elmozduláshoz autonóm tanárok és tanszabadság szükséges, bizonyos pontokon ellenőrzés bevonásával.
  • A merev, poroszos (fölösleges) tényekre-adatokra alapozott oktatás helyébe csak a tanárképzés át- és újragondolásával épülhet új, kíváncsiságon alapuló rendszer.
  • Az egyformaság hirdetése hazug illúzió. Nincs egyformaság, és nem is kell, hogy legyen!
  • A „kütyü” nem ellenség, hanem társ. Az iskolának nyitottnak kell lennie arra a világra, amiben a gyerek/fiatal él, a beszűrődő hatásokat (pl. modern kommunikációs eszközök használata, populáris irodalom és film) nem kirekesztendő ellenfeleknek kell tekintenie, hanem olyan jelenségeknek, amiknek a (szűrt) beengedése segítség lehet ahhoz, hogy a gyerek otthon érezze magát az iskola belső világában.
  • A keretek kiszámíthatósága alapvető érték. Az oktatásügyben megfigyelhető gyakori és lényegi változások − legyenek azok a követelményrendszerben tartalmiak, az iskolaszerkezetet érintő módosítások vagy akár a tanárképzés gyakorlata − nem szolgálják a nevelés-oktatás hatékonyságát, eredményességét; a diákok és tanárok motivációja ellenében hatnak.

3. Holdudvar, avagy van-e élet a KLIK-en kívül? – A tanodáktól a művészeti iskolákig és tovább

  • A KLIK-en kívül működő kezdeményezések küldetése, hogy biztosítsák a demokratikus minimumot a közoktatáshoz kötődő területeken.
  • A KLIK-en túli kör egyre tágul, ami válasz a minden társadalomban jelenlévő sokféleségre. Az esélyegyenlőség megvalósulása nem biztosított, amikor az egységesítés egyformaságot feltételez. Így egyre nagyobb szerepe lehet a KLIK-en kívüli, tanulást segítő, támogató szervezeteknek. Hosszú távon cél lehet az államilag akkreditált bizonyítvány megszerzésének lehetősége a KLIK-en kívül.
  • Szükséges, hogy a holdudvarban működő kezdeményezések láthatóbbak és hallhatóbbak legyenek, és kommunikáljanak egymással. A KLIK-en kívül működő szervezetek, kezdeményezések hatékonyságának és érdekképviseletének javításához összefogottabb, intenzívebb munkára van szükség. A civilség csak akkor tanítható, ha meg tudjuk mutatni, hogyan kell megvalósítani.
  • Az egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségvállalás minél korábbi megélése és elismerése elengedhetetlen ahhoz, hogy a cselekvési lehetőségek köre bővüljön.

4. Mitől demokratikus egy iskola, és jó-e az nekünk? – Iskolagyűléstől iskolaszékig

  • Az iskolai demokrácia felkészítő szerepe elengedhetetlenül fontos a társadalmi szintű demokrácia kialakulásában és fennmaradásában.
  • A demokrácia tanulható, a megvalósításához, működtetéséhez szükséges kompetenciák (ismeretek, képességek, attitűdök) fejlesztése leginkább a gyakorlatban, élményszerűen, valódi döntési helyzetekben (mint például a tanulókat is döntési helyzetbe hozó közös diák-tanár önkormányzati modell) lehetséges, olyan tanárokkal, tanulást segítő személyekkel, akik maguk is ilyen élményekben részesültek, tehát az adott kompetenciák birtokában vannak.
  • Alapvető jelentőségű, hogy a családokban, az iskolákban, a tanárképzésben, a helyi társadalmi környezetben, valamint az állam közvetítőrendszereivel való találkozás során is ilyen élmények érjék a diákokat az „elméleti“ ismeretek megszerzése mellett.
  • Az iskolai demokráciához szükséges, hogy azt a törvények támogassák, lehetővé téve az iskolai demokrácia alternatív modelljeinek alkalmazását, az iskolai erőviszonyok, és a szabadon megválasztható pedagógiai filozófia függvényében.
  • Az iskolákon belül megvalósítható különféle hatalommegosztási módok, valamint az ezeknek megfelelő különböző szervezeti kultúrák különféle formáinak kipróbálása és összehasonlítása fontos tapasztalatokkal gazdagíthatja az iskolai szereplők életét. Az iskolai demokráciát megfogalmazó modellek és a rájuk épülő praxis a szülői világra, a szülő-gyermek viszonyra, sőt az iskola közvetlen társadalmi környezetére is kiterjedhetnek.
  • Az iskolai demokráciához szervesen hozzátartozik a méltányos, a tanulói jogokat és az emberi méltóságot maximálisan tekintetbe vevő iskolai igazságszolgáltatás, valamint az iskolai erőszak elleni fellépés is, tekintet nélkül arra, hogy ki az elkövető.

5. Félelem, erőszak és rendetlenség, avagy hogyan röpüljünk radar alatt? – A kilábalás módszertana

  • Őrizzük meg autonómiánkat, és neveljünk demokratikusan gondolkodó, párbeszédképes, autonóm gyerekeket!
  • Terjesszük az együtt érző kommunikáció, a befogadás, a szelíd konfliktuskezelés kultúráját az osztályokban és az egész iskolában! Magunk legyünk a változás, a megoldás, ami az elégedetlenkedő, de passzív kétkedőkben is bizalmat ébreszt. Szólítsuk meg példaértékű, biztonságos és boldog iskolaközösségi programokkal a gyerekeket, a szülőket, a pedagógusokat, az iskolaélet valamennyi szereplőjét! Vonjuk be az érdeklődőket, a tenni akarókat, majd a még passzív véleményformálókat, és bátorítsuk a kivárókat, hogy csatlakozzanak.
  • Törekedjünk az oktatásügy területén a jogtudatosságra, a hivatkozási alapul szolgáló emberi és alkotmányos jogok érvényesítésére, a törvények betartatására, a jogfejlesztésre!
  • Lépjünk be civil szervezetekbe! Merjünk jogvédelmet kérni! Hozzunk létre civil szervezeteket! Építsünk együtt tudásbázist! Tegyük a dolgunkat, és alkossunk civil hálót!
  • Nyílt sisakban álljunk ki meggyőződésünkért, a jövő nemzedék érdekeiért és magunkért! Törekedjünk a kritikus tömeg elérésére, amely már rendszerszintű, oktatáspolitikai megújulást hozhat!

A teljes, interneteten terjeszthető verzió idekattintva olvasható

A teljes, nyomtatható verzió idekattintva olvasható

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.