November 20. – Gyermekek Jogainak Világnapja

gyermek36

A Gyermekek Jogainak Világnapján közkinccsé tesszük az október 31-én megtartott gyermekvédelmi fórumunk videóját: http://youtu.be/7rJoUcPua6Q

Úgy gondoljuk érdemes lenne pár havonta szervezni ilyen fórumot. Szerintetek?

-.-.-.-.-.-.- 

A Magyar Pedagógiai Társaság a gyermekek jogairól

Miközben a XX. században borzalmak sorozatát élték át gyermekek – és felnőttek -, minden kétséget kizárólag az elmúlt évszázad a gyermekek évszázada volt. Ez még akkor is igaz, ha Ellen Key 1902-ben megfogalmazott minden törekvése maradéktalanul nem vált valóra.

Az I. világháborút követően kezdődött el az a munka, aminek eredményeként a Népszövetség Közgyűlése 1924. szeptember 24-én elfogadta a Genfi Nyilatkozat néven ismertté vált dokumentumot, a Gyermekek Chartáját. E dokumentum nem csak világháború utáni menekült gyerekek ügyével foglalkozott, hanem hitvallást tett azokról a kötelességekről, amelyek „a gyermekkel szemben faji, nemzetiségi és hitbeli eltérésektől függetlenül nézve az összes nemzetek asszonyai és férfiai tekintetében fennállnak”.

Fontos állomása volt a gyermekek jogai ügyének az ENSZ Közgyűlése által 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, mely a gyermekek jogait, különösen a gyermekek védelme tekintetében nem specifikus, hanem általános emberi jogi kérdésként kezelte. Ennek ellenére, felismerve, hogy számos, az általános szabályozástól eltérő szabályozás indokolt a gyermekek esetében, 1959. november 20-án, többéves előkészítő munkát követően a Közgyűlés elfogadta a Gyermekek Jogairól Szóló Nyilatkozatot. Azóta e napot – november 20-át – az ENSZ a Gyermekek Jogainak Napjává nyilvánította.

Az 1948-as Nyilatkozathoz hasonlóan az 1966-ban elfogadott ENSZ Egyességokmányok számos gyermekjogi kérdés szabályozását tartalmazták.

Így például a gyermek jogát arra, hogy a család, a társadalom és az állam megvédje, vagy a névhez és állampolgársághoz való jogot, a diszkrimináció tilalmát, vagy a gyermek védelmét a szülők válásakor.

A gyermekek szükségleteivel, e szükségletekkel kapcsolatos feladatokra való figyelem felhívása volt a célja az 1979. évi Gyermekek Nemzetközi Éve kezdeményezésnek.

Harminc évvel a Gyermekjogi Nyilatkozat kihirdetését követően, csaknem tízévi előkészítő munka után, 1989. november 20-án az ENSZ Közgyűlése elfogadta a Gyermek Jogairól Szóló Egyezményt. Azóta e dokumentumot a világ csaknem összes országa törvény erőre emelte. A Magyar Köztársaság 1991-ben, LXIV. szám alatt emelte be jogrendszerébe, hirdette ki az egyezményt.

A jogi szabályozás fontossága mellett meg kell említeni a gyermekek mindennapi életét – az élethez való jogukat – érintő tényeket. Az egészségügyi ellátás fejlődése eredményeként világszerte radikálisan csökkent a csecsemőhalandóság, a védőoltások rendszerének bevezetésével visszaszorultak a korábbi évszázadok gyermekéleteteket veszélyeztető betegségei, az egészséges életkörülmények és táplálkozás – ivóvíz, csatornázás, lakásviszonyok, az intézményes nevelés keretein belüli rendszeres táplálkozás biztosítása – megadja az egészséges fejlődés alapjait, az iskolázás általánossá válásával visszaszorult az analfabétizmus, kiépült a gyermekek nehéz helyzetének kialakulását megelőző, védelmüket szolgáló intézményrendszer, különösen a családvédelmi intézmények – és még számos tényező eredményeként mára a gyermekek élete össze sem hasonlítható a XX. század eleji világgal.

Nem mehetünk el szó nélkül azonban a gyermekeket veszélyeztető jelenségek mellett sem. Szerte a világban még mindig probléma az egészséges életfeltételek biztosítása, a gyermekmunka a világban sok helyen figyelhető meg, a helyi háborúkban nem csak áldozatok a gyermekek, hanem gyakran katonai feladatokat is ellátnak, különös veszélyt jelent a gyermekkereskedelem, gyermekpornográfia, a gyermekprostitúció, a gyermekek a tudatmódosító szerek terjesztőinek is célcsoportját jelentik, és egyéb szenvedélybetegségek is veszélyeztetik a gyermekeket, gyakran a gyerekek is a vallási, etnikai diszkrimináció áldozatai.

Ahogy a kedvező változások eredményei megfigyelhetőek Magyarországon, úgy a gyermekeket éritő veszélyek is, egyben mindazok a feladatok is, amik a gyermeki jogok biztosítását jelentik. E feladatok a felnőttek kötelezettségei. A gyermekek jogai ugyanis abban is sajátosak, hogy azok csak úgy érvényesíthetőek, ha a felnőtt társadalom tagjaira, intézményeire nézve jogszabályokban foglalt kötelezettségek formájában jelennek meg. Ez az elvi alapja annak, hogy az 1991-ben elfogadott törvény – az ENSZ Egyezmény magyar jogrendbe való beemelése – alapján állami feladattá vált a gyermeki jogok érvényesítése minden rendelkezésre álló eszköz, eljárás, intézmény, forrás biztosításával.

Az alapításának 125. évét ünneplő Magyar Pedagógiai Társaság elkötelezett a gyermekek jogai biztosítása, egyre szélesebb körű érvényesítése mellett. Az ENSZ Egyezmény alapelveit – részvétel, megelőzés, védelem, – figyelembe véve, civil szakmai szervezetként, lehetőségeink keretei között figyelemmel kísérjük a gyermekjogi ügyek alakulását, segítjük a gyermeki jogok biztosítását, szakmai munkánkkal hozzájárulunk a gyermekjogi gondolkodás formálásához, kezdeményezésekkel támogatjuk a gyermeki jogok egyre hatékonyabb, eredményesebb érvényesítését. Tudatában vagyunk annak, hogy e munkában a Társaság egy szereplő csupán az állam és más szereplők – önkormányzatok, gazdálkodó szervezetek, más civil szervezetek – mellett. Ezzel együtt fontosnak tartjuk, hogy szakmai szervezetként, munkánk során felhívjuk az állami szereplők figyelmét a megoldásra váró gyermekjogi kérdésekre, a családok figyelmét a gyermekek gondozása-nevelése feladataira, az intézményes nevelés szervezeteiben dolgozó kollégáink figyelmét – óvópedagógusoktól az egyetemi oktatókig – e fontos nevelési feladatra, a gyermekek jogai biztosítására. Ennek érdekében akciókat, rendezvényeket szervezzünk, javaslatokkal élünk a gyermekek jogainak biztosítása terén jelentkező feladatok maradéktalan megoldása érdekében, társulunk a gyermekek jogainak biztosítása terén állami, önkormányzati, gazdálkodó szervezeti kezdeményezésekhez. Meggyőződésünk, hogy a nevelésügy kérdései – néhány speciális jogi kérdés kivételével – nem választhatók el a gyermekjogi kérdésektől. Ez jelenik meg akkor, amikor Társaságunk állást foglal általános nevelési-oktatási kérdésekkel, konkrét állami intézkedésekkel kapcsolatban, konstruktív kritikát vagy éppen javaslatokat fogalmaz meg a nevelés különböző kérdései ügyében, s ez jelenik meg szervezeti egységeink, területi munkában tagozataink, szakmaspecifikus munkában szakosztályaink tevékenységében is.

A Magyar Pedagógiai Társaság a 125 éves tradíció jegyében, a gyermekek jogai érvényesítése érdekében folytatja munkáját.

Budapest, 2014. november 20.

Magyar Pedagógiai Társaság

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.