Klima László: Léghajóról a finnugorok

nyest-hu_logo

2014. július 4. (Rénhírek rovat)

A Graf Zeppelin léghajó 1929‒1937 között járta a világot. Leszállt Budapesten, úton az Északi sark felé átrepült Tallinn és Helsinki fölött. Az utasok fentről csodálták a karjalai tóvidéket és a Jeges-tenger szigetvilágát. Arthur Koestler is…

A merev szerkezetű léghajók építése a 19. század végén kezdődött. A szivar formájú óriásballonok az I. világháború idején megjelentek Európa harcterei fölött. Zeppelin gróf, nyugalmazott német lovassági tábornok csodafegyverétől eleinte nagyon félt az ellenség. Aztán fölfedezték, hogy ennél kényelmesebb célpont talán még nem is volt a háborúban. Böhöm nagy, lassan mozog, öröm rá lövöldözni.

Az élmény kipróbálható a Red Baron nevű ősi számítógépes játékban.

[…]

1928-ban készült el az LZ 127 jelű léghajó, a Graf Zeppelin. Földkörüli útját követően menetrendszerűen szállította az utasokat Európa és Amerika között. Összesen 136 alkalommal szelte át az óceánt. A léghajó gondolájában hálófülkék és egy nagy szalon szolgálták az utasok kényelmét. Tartott mindez addig, míg 1937-ben a világ mindmáig legnagyobb repülő szerkezete, az LZ 129-es Hindenburg az amerikai Lakehurstben föl nem robbant. Ezután a Graf Zeppelint és a Hindenburg párját, az LZ 130-as Graf Zeppelin II-t kivonták a polgári légiközlekedésből. 1940-ben Hermann Göring parancsára mindkét Graf Zeppelint szétbontották.

A Graf Zeppelin Budapesten

1929 őszén az LZ 127-es a Balkánra indult. A köd miatt azonban nem tudott leszállni Budapesten. 1930-ban Görögországból jövet ismét átberregett a magyar tájak fölött. Ezt a tiszteletlenséget, hogy csak úgy köszönés nélkül jön és megy fölöttünk, tovább nem lehetett tűrni. 1931-ben végre sikerült megszervezni, hogy ellátogasson hozzánk, kikössön Budapesten, sőt még fellegjáró útra is vigye Gömbös Gyula miniszterelnököt. A Zeppelin a Boden-tó partjáról, friedrichshafeni otthonából indult, 12 utassal a fedélzetén. Híres emberek utaztak ki vonattal a német városba, hogy visszafelé léghajóval tegyék meg ugyanazt az utat. Például Horthy István. Meg Almásy László autóversenyző, pilóta és felfedező. És még két újságíró. Az Est tudósítóját úgy hívták, Karinthy Frigyes.

[…]

Ami a magyarokat illeti: Arthur Koestler véleménye szerint a honfoglalók földművelő, békés rétege, az „igazi finnugorok” a Dunántúlon telepedtek le, míg a kabarok az Alföldön. Ők alkották a magyarság fegyveres rétegét, ők voltak a kalandozó harcosok. A középkori oklevelek szerint Magyarországon felbukkanó zsidókat a szerző a kabarok utódaitól és az Árpádok alatt betelepült kazároktól származtatja.

Arthur Koestler véleményét lehet vitatni. Koncepciójának igazolásához vagy cáfolatához egyelőre kevés adat áll rendelkezésünkre (talán a paleogenetika majd ebben is segíthet). Annyi azonban megállapítható, hogy műve és hipotézise a tudományosság szempontjából semmivel sem marad el a magyar őstörténet-kutatás némely írásművétől és azok következtetéseitől (és itt elsősorban László Gyula: A kettős honfoglalás című könyvére gondolunk ‒ Budapest, 1978.).

Érdemes léghajóra szállni ‒ odafentről jobban rálátni a dolgokra.

***

A teljes cikk idekattintva olvasható

További néhány olvasnivaló a szerzőtől:

Nyelv és stratégia, nyelv és tudomány
Üzenjünk Schlözernek
Dugonics András: Etelka
Dugonics András: Jólánka, Etelkának leánya
Dugonics András: Etelka Karjelben

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.