Jogszabályi háttér a Rendhagyó Óra Mozgalom kiáltványához

paragrafus

Olvastátok a Rendhagyó Óra Mozgalom kiáltványát? Beszéljünk iskoláról, közös ügyeinkről?

„Hívunk mindenkit, pedagógus kollégát, szülőt, diákot, önkormányzatot, mindenkit, aki közösségének jövőtálló iskolát kíván biztosítani, és érzi, hogy a mostani keretek ezt lehetetlenné teszik: Csatlakozzatok a Rendhagyó Óra Mozgalomhoz!”

Csatlakoznátok, de bizonytalanok vagytok? Tudnotok kell, a köznevelési törvény ma is biztosít jogot ehhez, sőt kötelezettségünkké teszi, hogy fellépjünk az iskola szabadsága mellett, biztosítva a benne tanulók alapvető iskolához kötődő jogait.

1. §
(1) A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.

46. §
(6) A tanuló joga különösen, hogy

e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról,
f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek,
g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen

Ugyanerről ezt mondja az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye, mely a magyar jog szerves része:

12. cikk
1. Az Egyezményben részes államok az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára biztosítják […] a jogot, hogy minden őt érdeklő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét, […] (melyet) figyelemmel korára […] kellően tekintetbe kell venni […]

13. cikk
1. A gyermeknek joga van a véleménynyilvánítás szabadságára. Ez […] magában foglalja mindenfajta tájékoztatás és eszme határokra tekintet nélküli kérésének, megismerésének és terjesztésének szabadságát, […], a gyermek választásának megfelelő formában. […]

14. cikk
1. Az Egyezményben részes államok tiszteletben tartják a gyermek jogát a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadságra. […]

15. cikk
1. Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermek egyesülési és békés gyülekezési jogát.
2. E jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban az állam biztonsága, a közbiztonság és a közrend, illetőleg a közegészségügy és a közerkölcs, vagy mások jogai és szabadságai védelmének érdekében szükségesek.

A pedagógus jogairól és kötelességeiről pedig ezt mondja a köznevelési törvény:

„62. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása […]

Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy

a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,
b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse,
c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,
d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,
e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat,
h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,
i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét

63. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy
a) személyét mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék,
b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza,
d) a 3. § (3) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót”

Share

One thought on “Jogszabályi háttér a Rendhagyó Óra Mozgalom kiáltványához

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük