Az alábbiakban két, fontos írást közlünk a CEU-ról.

Az első Máté András (ELTE Logika Tanszék, tanszékvezető, egyetemi docens) összefoglaló ismertetése, a második pedig  Papp Dóra írói blogjáról való (http://doracraiban.blogspot.hu/), amit első sorban diákoknak írt, de igazából minden érdeklődőnek érdekes lehet.

Máté András: CEU-vázlat

A Central European University-t 1991-ben alapította Soros György. New York állam oktatási hivatala ismerte el, egy ottani akkreditációs szervezet akkreditálta és azóta is rendszeresen ellenőrzi a működését. 1995-ben kapott magyarországi működési engedélyt, amerikai egyetemként.

A 2004. évi 61. törvénnyel vált magyar egyetemmé, innentől magyar és amerikai kettős identitással működik. Ez a kettős státusz valóban eltér mind a magyar, mind a Magyarországon (is) működő külföldi egyetemek státuszától, de a nemzetközi gyakorlatban olyannyira nem példátlan, hogy húsznál több amerikai egyetem működik különböző országokban teljesen ugyanilyen feltételek között. (Nem meglepő, hogy a magyar hatalmasságok gyerekei között is találtak olyat, aki ilyennek a hallgatója, vagy az volt.) Ebbe a státuszba az is beletartozik, hogy az Egyesült Államokban nem folytatnak képzést, viszont ott is akkreditálva vannak. Ez azt jelenti, hogy ottani akkreditációs szervezet is, az állam is rendszeresen ellenőrzi a működésüket – ennek fejében az Egyesült Államokban is érvényes diplomát adhatnak ki.

Elvben nincs akadálya annak, hogy akár magyar egyetemek is szerezzenek amerikai akkreditációt, és akkor nem lesznek „versenyhátrányban”. Az akkreditáció nem hatósági feladat, a hatóság dolga az, hogy megfelelő akkreditációs szervezetnél beszerzett akkreditációt követeljen meg mindenkitől – de ez a jelenleg érvényes magyar szabályozás szerint is lehet külföldi szervezet. A CEU számára különleges státuszt jelent a magyar felsőoktatáson belül az is, hogy nem folytat alapképzést, csak mester- és doktori képzést, de ebben az első Orbán-kormány által alapított Andrássy Egyetemmel osztozik. Meg kell még jegyezni, hogy a CEU magyarországi működése mögött érvényes nemzetközi szerződés áll: a Magyar Köztársaság és a valójában illetékes New York állam kötötte. Ezt a 2004. évi törvény meg is említi, tehát a magyar Országgyűlés részéről megerősíti.

A CEU-n jelenleg 36 mester- és 12 doktori képzés folyik. Néhány ezek közül: összehasonlító történettudomány, középkor-tanulmányok, filozófia, politikatudomány, matematika és alkalmazásai, környezetpolitika és menedzsment, közgazdasági elemző. 15 mester, ill. 3 doktori képzés rendelkezik magyar akkreditációval, tehát a programok többségén végzett hallgatók eleve  csak amerikai diplomát kaphatnak. De a hallgatók igénye ennél is erősebben az amerikai diploma felé tendál: a végzettek mintegy 90%-a csak amerikai diplomára tart igényt. Az USA-ban akkreditált képzéseket is regisztrálni kell az Oktatási Hivatalnál, ezt (néhány esetben) a CEU elmulasztotta. Az Oktatási Hivatal kifogást emelt, a hiánypótló iratok beadásra kerültek, amit az OH nyugtázott.

A CEU teljes oktatói létszáma 460 fő (46 országból), teljes hallgatói létszáma 1440 fő (108 országból). Ez az állami egyetemekkel összehasonlítva igen kis méret, az ELTE hallgatói létszáma 25000, az oktatóké (kutatók nélkül) 1600 fő körül van. A képzések általában tandíjhoz kötöttek, viszont nagyon kiterjedt és széles skálájú, teljesítményhez kötött ösztöndíj- és támogatási rendszer van, amelyben valamilyen juttatási formában a hallgatók 85%-a részesül. A CEU hallgatóinak is, oktatóinak is mintegy 20%-a magyar állampolgár.

A CEU igen élénk együttműködést folytat a magyar felsőoktatási intézményekkel, és ennek támogatására külön pénzügyi alapot is fenntart. Igen nagyszámú konferenciát, workshopot rendeznek magyar intézményekkel közösen, vagy ha önmaguk szervezik, akkor is nyitottak a magyar diákok és oktatók számára. Ugyanez a helyzet a CEU-ra meghívott világhírű tudósok előadásaival is. Hasonlóképpen a CEU infrastruktúráját – igen gazdag könyvtárát és adatbázisait is – használja a velük közös szakterületeken működő összes budapesti intézmény .

A CEU nemzetközi elismertségét tényszerűen leginkább egyes képzéseinek ranglista-helyezésein lehet lemérni. (Az összegyetemi rangsorok kevesebbet mondanak, mert ezekben egy kis intézmény általában eleve hátrányban van.) A QS World University Rankings (https://www.topuniversities.com/) rangsoraiban majdnem minden CEU által művelt területen a legjobb 200, többségében a legjobb 100 között vannak, a politikatudomány a 42-dik helyen áll. Az ELTÉnek nincs top 100-as képzése, top 200-as elvétve akad.

A CEU-törvény, ha ebben a formában végre kellene hajtani, két választást tesz lehetővé a CEU számára:

1. Megtartja az amerikai identitását. Ennek ára egyrészt az, hogy elérje: a magyar kormány és New York állam kormánya (amelynek joghatósága alá tartozik az amerikai bejegyzés szerint) új egyezményt kössön az USA szövetségi kormányával kötött előzetes megállapodás alapján a CEU működéséről. Az előzetes megállapodás is nehezen egyeztethető össze az Egyesült Államok alkotmányával, mert az oktatás egyáltalán nem tartozik a szövetségi kormány hatáskörébe, az kizárólagosan az egyes tagállamok ügye. Az meg, hogy egy ilyen megállapodás milyen megkötéseket tartalmazhat a CEU működésére vonatkozóan, nem világos. A törvénymódosítás miniszteri indoklása leszögezi, hogy a megállapodások célja a magyar kormány céljainak megfelelő működés biztosítása. Másrészt az is szükséges lenne, hogy a CEU indítson képzést New York államban, ami horribilis és teljesen értelmetlen befektetést igényelne.
2. Feladja amerikai identitását és Közép-Európai Egyetemként működik tovább. Ez jelentősen csökkentené a vonzerejét mind a hallgatók, mind az oktatók számára. A legkiválóbb oktatók elcsábítására irányuló próbálkozások már a törvénymódosítás első hírére beindultak. Az EU-n kívüli hallgatók száma nyilvánvalóan jelentősen csökkenne. A csak az Egyesült Államokban akkreditált képzéseket be kellene szüntetni, vagy Magyarországon akkreditálni. Ez több esetben nehézséget okozna, mert a magyar és az amerikai akkreditációs követelmények jelentősen eltérnek. A magyar akkreditáció alapjában bemenet-szabályozási szemléletű (pl. hány főállású professzort foglalkoztat egy doktoriskola), az amerikai pedig a képzésbe beépített minőségi garanciákra, azok ellenőrizhetőségére és rendszeres kimeneti ellenőrzésére épül.

*********************

Papp Dóra: Az új matek tétel: a CEU-ügy (2017. április 11., kedd)

Kedves gimnazista, középiskolás diák!

Azt kérdezted, mi a fene ez a CEU-ügy.

 

Jogosan, hisz már eleged van belőle, hogy mindenhol ezt hallod vagy látod. Ezt kérdezed Twitteren, Facebookon, Instán – én ezt látom. A közösségi médiának köszönhetően akkor is látom, mi foglalkoztat téged, ha 200 vagy 2000 kilométerre vagy tőlem. És mivel nem tudhatom, kaptál-e választ a kérdésedre, úgy döntöttem, megpróbálom kibogozni számodra ezt az átláthatatlan katyvaszt, ami ebből a három betűs szóból, a CEU-ból kelt életre. Azt is elmondom, miért kell feltétlenül tudnod erről az ügyről.

 

Először is: mi az a CEU?

A CEU nem más, mint a Central European University, a Közép-európai Egyetem, ami Budapesten működik és fogad diákokat széles e világról. Jelenleg 108 különböző ország diákja tanul az intézményben, összesen több mint 1400-an járnak ide. Az egyetem színvonalas felsőoktatást, mester és doktori programokat kínál, és bizony elég kapósak a helyek. A legfőbb oka annak, hogy valaki ide jön tanulni, hogy egy olyan típusú intézményről van szó, ami amerikai oktatási modellt követ, amerikai diplomát ad a legtöbb képzési szakon, emellett kiad Magyarországon is elfogadott, magyar diplomát. Tudni kell, hogy ez bevett, elfogadott jelenség más országokban, a hasonló elven működő egyetemeknél. Ilyen például a Nagy-Britanniában működő Richmond Egyetem, de Bulgáriában, Franciaországban, Svájcban is van amerikai felsőoktatási intézmény, ahol az Egyesült Államokban elfogadott diplomákat adnak ki. Ez tökre jó dolog, nem? Fantasztikus, hogy erre van lehetőség. A CEU-t igazi magyar sikersztorinak tartják, amire büszkék lehetünk: az egyetem olyan kedvező környezetet biztosít az akadémiai (egyetemi, felsőoktatási) élethez, hogy diákok, szakemberek, kutatók, professzorok és tudományos érdekeltségű emberek százait, ezreit vonzza ide, kicsiny hazánkba a világ minden tájáról. Milyen szép is leírni ezt a mondatot. A CEU 25 éve zavartalanul működik és járul hozzá a tudományos élet színesítéséhez. Nyugodtan vehetjük a nagybetűs Tudás egyik szimbolikus intézményeként.

 

Oké, eddig megvan. De akkor mi ez az ügy a CEU-val?

Figyelj, mert eldurvul a dolog. Bejön a politikai szál. Ja, hogy eddig egy egyetemről beszéltünk, és most hirtelen a magyar törvényhozásra térek át? Hidd el, nem szívesen teszem, de muszáj. Március 28-án benyújtottak egy törvényjavaslatot a 2011-es felsőoktatási törvény szigorításával kapcsolatban. Ez a törvényjavaslat híresült el Lex CEU néven. Ha érdekel, itt olvashatod el. A javaslat több olyan elemet is tartalmaz, amely csak és kizárólag a CEU-ra vonatkoztatható, mint például: 

• Külföldi felsőoktatási intézménynek a származási országában is rendelkeznie kell oktatást végző campusszal.
• A működés feltétele, hogy az egyetem származási országa (ez esetben az USA) és Magyarország között nemzetközi egyezmény jöjjön létre.

Van még más is, de nem akarlak tovább fárasztani, maradjunk csak ennél a két példánál. Ezek olyan feltételek, melyeknek a CEU ha akarna, sem tudna megfelelni. Hogyhogy? Azért, mert:

• Rendelkeznie kellene egy New York állambeli campusszal, ahol be van jegyezve az egyetem. Ez rengeteg pénzbe kerülne. A törvényjavaslat gyakorlatilag azt kéri, hogy gyorsan, frissen húzzanak fel New Yorkban egy épületet, és indítsák el ott is az oktatást ahhoz, hogy a CEU továbbra is törvényesen oktathasson itt, Magyarországon. Emlékezz vissza, fent már említettem, hogy a CEU olyan típusú egyetem, amihez hasonló számtalan működik a világon: az USA-ban van bejegyezve, és épülete, oktatási tevékenysége pedig másik országokban van, ahol amerikai diplomát ad. Ez elfogadott dolog a világon, bevett szokás.
• A másik pont: Az USA és Magyarország közti egyezmény. Szövetségi kormányi szinten nem jöhet létre államközi egyezmény. Az Egyesült Államok egész egyszerűen nem így működik, nem úgy van felépítve, hogy ezt meg lehessen tenni. Az USA-ban az oktatás ügyeit csak és kizárólag tagállami szinten lehet rendezni, tehát ez esetben New Yorkban. De a törvényjavaslat nem ezt kéri, hanem szövetségi szintű egyezményt, magának Trump elnöknek az aláírását. Ezt lehetetlen teljesíteni.

Ennek ellenére, ha hiszed, ha nem, a magyar Országgyűlés megtárgyalta a törvényjavaslatot, és hihetetlen gyorsasággal, szokatlan sürgőséggel, április 4-én el is fogadta a törvényt. A magyar köztársasági elnöknek, Áder Jánosnak április 10-ig lett volna ideje visszaküldeni a törvényt újratárgyalásra vagy ellenőrzésre, ám ezt nem tette meg. Hanem aláírta a törvényt.

    

Miért fontos ez? Miért nyúlik ilyen hosszúra ez a bejegyzés?

Mert neked a CEU ügyét ismerned kell. Úgy kell tudnod, mint egy matematikai alaptételt. És hogy mennyire gondolom ezt komolyan? Lássuk.

A Thalész-tétel így hangzik:
Ha egy kör átmérőjének két végpontját összekötjük a kör bármely más pontjával, akkor derékszögű háromszöget kapunk.

A CEU-tétel pedig így hangzik:
Ha olyan törvényt hoznak, ami teljesíthetetlen feltételeket követel egy intézménytől ahhoz, hogy tovább működhessen, az intézménynek nincs más választása, mint bezárni.

    

Kezded kapisgálni, ugye? Persze, hogy kezded, hisz értelmes, gondolkodó fiatal felnőtt vagy, aki szeretné tisztábban látni a jövőjét, szeretné tudni, hogy megvalósítható-e az álom, amit elképzelt magának. Jól tudod, hogy álmokat és jövőt építeni csak biztos alapokra lehet. Ezért kell mindent az alapoknál kezdeni: megérteni, miért hízott ekkorára a CEU ügye. Egyszerűen megfogalmazva azért, mert ha személyre szabott, intézményre szabott törvényeket hoznak meg a Parlamentben, és így ellehetetlenítik (lehetetlenné teszik a további működését), akkor felmerül a kérdés, vajon bármilyen intézményt bezárhatnak egyik pillanatról a másikra, egy bonyolultan megfogalmazott törvénymódosítás alapján? Egy gimnáziumot is? Egy vállalkozást? Egy üzletláncot? Egy kisboltot?

    

Most biztosan azt kérdezed…

Na de miért akarná Magyarország kormánya bezáratni ezt a magyar sikersztorit, a CEU-t? Egyáltalán, egy kiváló egyetemet? Erre nem tudok pontos választ adni. Maradjunk a CEU-ügy közvetlen következményeinél. Merthogy nagyon-nagyon sokan vagyunk, akik nem értünk egyet ezzel a törvénnyel. Meg is mutattuk ezt a kormánynak, éltünk a véleménynyilvánítás jogával: békés tüntetéseket szerveztünk a CEU ügyéért. Ahogy megszületett a törvényjavaslat, úgy megszületett a nemzetközi felháborodás is és ezzel együtt az elképesztő mértékű támogatás a világ minden tájáról. Hogy honnan indult ez az egész, mi fogja össze ezt a támogatást, mi az a jelszó, amit már mindenki ismer? Nem más, mint az “I stand with CEU” szófordulat és hashtag. Igen! Erre való a közösségi média, kérem szépen! Pár nap alatt szerte a világon megtanultak egy magyar kifejezést: azt, hogy #aCEUvalvagyok azt jelenti, hogy #IstandwithCEU. Az egyetemek szabadságáért, az oktatás szabadságáért, az észérvek és a logika, a józan ész szabadságáért emelik fel a hangjukat szerte a világon. Te is láthatod. Csak kattints rá arra a bizonyos hashtagre: a külföldi sajtó, a neves napilapok felkapták az ügyünket, és foglalkoznak vele, írnak rólunk.

Egész hashtag hálózat alakult ki forrás: portfolio

Mennyi az annyi?
Beszélnünk kell még valamiről, méghozzá a tüntetések, a megmozdulások, a demonstrációk nagyságáról. Én ott voltam két tüntetésen, mindkét alkalommal körülbelül tízezres tömeg gyűlt össze Budapesten. De miután elfogadták a törvényt (április 4.), a hétvégén, pontosabban vasárnap megszerveztek egy nagyobb demonstrációt is. Mutatom a számokat: a tüntetés eseményén jól látod (ITT), hogy az érdeklődők és a résztvevők száma körülbelül negyvenezerre rúgott. Én szeretek realista lenni, kissé angolos hozzáállással, ami annyit tesz, becsüljük alá a dolgokat, hogy aztán jólessen a meglepetés, ha kedvezőbb lesz a kimenetel: szóval maximum húszezer békés tüntetőre számítottam. Negyvenezren jelezték vissza, már jóval kevesebbnek is örültünk volna… de április 9-én nagyjából HETVENEZREN jöttek el, hogy békésen felvonuljanak a felsőoktatás szabadságáért! De sajnos a magyar újságokban, a magyar rádióban, a magyar tévében és a magyar internetes hírportálokon azt kommunikálják, hogy:

„…hiába a szervezett utazások, repülőjegyek, Facebook-akciók, csalódottak a szervezők.” (Origo)

Olyan színben akarják feltüntetni, mintha ez a tüntetés nem lenne valami nagy durranás. Pedig én bizony bevallom, megkönnyeztem, hogy az élő közvetítésben láthattam, micsoda tömeg hömpölyög végig a Lánchídon. Hogy micsoda erő és összetartás lakozik az emberekben! De akkor mégis miért hajtogatják azt a magyar közszolgálati médiában, hogy ez nem nagy dolog? Tudod, ha egy hazugságot vagy ferdített igazságot sokáig mondogatnak, az emberek előbb-utóbb elhiszik. Egyre véresebb a médiaháború, ehhez elég csak ennek a cikknek az első pár sorát elolvasni.

De nem hagyjuk!
Most jössz be TE a képbe. Jaj, nem, nem uszítani akarok. Ha elolvastad idáig, akkor már valószínűleg sejted, mit szeretnék: megkérni téged arra, hogy beszéljetek a CEU ügyéről az ismerőseiddel, osztálytársaiddal, rokonaiddal, szomszédaiddal! Szervezz diákköröket, diákfórumokat, beszéljetek a tanárokkal, kérdezzetek, vitázzatok, érveljetek. Tipp: nyelvórákon dolgozzátok fel a külföldi újságok CEU-s cikkeit! Kiváló szókincsfejlesztő és szövegértő olvasási gyakorlat. 

   

Gyerekek, én anno 2016 februárjában felvettem a kockás inget veletek együtt, amikor kiálltatok szeretett tanáraitokért. Annyira örültem nektek. Kötelességemnek tartottam felvenni a kockás inget. Most pedig még égetőbb dologról van szó: arra kérlek benneteket, újra kezdjetek el beszélgetni a magyar oktatás ügyéről! Használjátok az #IstandwithCEU kifejezést, bátran és büszkén hordjatok világoskék színt, ami a CEU-ügy szinte hivatalos színe lett, és kérdezzetek, kérdezzetek, kérdezzetek! És még valami. Ha csak egyetlen tanácsomat fogadjátok meg, akkor legyen ez: mindig olvassatok utána az információknak! Kutassatok, győződjetek meg róla, hogy egy ügyet vagy hírt több oldalról is megvizsgáltatok. Csak így lehet párbeszédet kialakítani egy bizonyos ügyről, nem pedig egymásra mutogatással.

 

Ajánlok még egy videót, ha szeretnél elmélyedni a témában.

 

Köszönöm, ha elolvastad. Nagy vagy! 😉
Béke, szeretet, napfényeső, rocknroll.
Dóra xx