A Rendhagyó Óra Mozgalom Kiáltványa

cropped-hivatlanul_logo2-023web3.jpg  ROHM-logo

Azt mondják: lesz kréta, papír? Azt mondjuk: alap!
Azt mondják: fizetésemelés? Azt mondjuk: csaltok!
Azt mondják: nincs több pénz? Azt mondjuk: hová tettétek?
Azt mondják: átszervezik a klikket? Azt mondjuk: bábutologatás.
Azt mondják: kockás ing, miniszoknya? Azt mondjuk: a mában élünk, a gyerekekkel.
Azt mondják: túltoltuk? Azt mondjuk: ne toljátok tovább, rossz az irány!

Mit mondjunk a gyereknek, ha kevés a gimnázium, a szakképzés beszélő szerszámokat képez?
Mit mondjunk a szülőnek, ha nem fér be a gyerek a kiváltságosok közé, mert drága a magántanár?
Mit mondjunk a hatóságnak, ha megtorlással fenyeget, mert szót emeltünk?
Mit mondjunk a családunknak, ha heti 50, 60, 70 óra után azt kérdi: meddig folytatod még?
Mit mondjunk világgá ment régi tanítványainknak, ha azt kérdik: meddig tűritek?

A türelmünknek vége!
Ki az iskolából a fenntartó álcájába bújt hatalmi politikával!
Hívunk mindenkit

pedagógus kollégát, szülőt, diákot, önkormányzatot, mindenkit, aki közösségének jövőtálló iskolát kíván biztosítani, és érzi, hogy a mostani keretek ezt lehetetlenné teszik:

Csatlakozzatok a Rendhagyó Óra Mozgalomhoz!

Minél többen mondjuk el rendhagyó órán, folyosón, kiránduláson, ahol csak lehet a gyermekeknek – koruknak megfelelő szinten –, hogy miért küzd sok ezer pedagógus, és miért fontos ez.

Mondják el pedagógusok a szülőknek, szülők az iskolának, mondják el egymásnak értekezleteken, kiscsoportos és személyes beszélgetések alkalmával, minden lehetséges helyen és időben, hogy miért szolgálja gyermekük boldogulását a szabad oktatás, és miért gátolja azt a jelenlegi oktatáspolitika.

Mutassuk meg diákjainknak és környezetünknek,

  • hogy folyamatos párbeszéddel, beszélgetésekkel és nyílt, konszenzusra törekvő vitákban születő döntésekkel lehetséges, érdemes és fontos részt venni a közéletben,
  • hogy a politika nem szólhat csak a gyengébbek legyőzéséről és az ország kirablásáról.

Tegyük világossá, elsősorban rajtunk múlik, hogy

  • vagy hagyjuk, hogy bármely hatalom ránk erőltessen rossz iskolát, rossz életet,
  • vagy létrehozunk olyan közösségeket, melyekben a különböző érvek, érdekek, életek mindenki számára elfogadható egyensúlyba tudnak kerülni.

A fenti linken ötleteket, ajánlott anyagokat, beszámolókat találtok, és reméljük, ti is bővítitek ezeket saját terveitekkel, tapasztalataitokkal.

2016. március 11-én 10:00 körül indítsunk országos rendhagyó órával

A KIÁLLÁS, AZ ŐSZINTE BESZÉD NEM CSAK JOGUNK, KÖTELESSÉGÜNK IS.

Ez a felhívás innen, a jogainkat és kötelességeinket tartalmazó jogszabályi helyek pedig innen letölthetők és oszthatók!

 

 

Magyarország jogállam – A Hálózat a Tanszabadságért, a Hívatlanul Hálózat és az Oktatói Hálózat közleménye

OHA HIVATLANUL HAT

Az utóbbi hetekben számos hírt kaptunk arról, hogy tankerület-vezetők békés pedagógusokat vagy intézményvezetőket elbocsátással, illetve iskolabezárással fenyegetnek, amennyiben tüntetésre mennek, vagy a nyilvánosság tudomására hozzák a véleményüket. Ezután kiderült, hogy – természetesen a diákok érdekében – a tankerületi vezető vizsgálatot indított a Teleki Blanka Gimnázium ellen, és bekérte a február 3-ra, a miskolci tüntetés napjára vonatkozó, létező és nem létező dokumentumaikat.

Az iskolaigazgató 3 megtartott órával érvényesnek nyilváníthat egy tanítási napot, rendelkezhet az elmaradt órák pótlásáról, rendkívüli óráról, vagy tanítási napról. Ez történik iskolai rendezvények, ünnepélyek esetében, és ez történt a februári Klik-fórumok napján, melyeket általában tanítási időben, délután 14 órára hívtak össze.

Szülői értekezletekről jegyzőkönyv nem készül, semmilyen jogszabály nem írja elő.

Ezért kénytelenek vagyunk felhívni a figyelmet arra, hogy Magyarország jogállam.

A gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, azaz mindenkinek jogában áll politikai és közéleti kérdéseket érintő békés összejöveteleket, felvonulásokat és tüntetéseket szervezni, azokon megkötés nélkül részt venni.

A Büntető törvénykönyvben, a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények között olvashatunk az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése törvényi tényállásról: 174/C. § (1) Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában, valamint választási gyűlésen való részvételében erőszakkal vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A közlemény innen letölthető, osztható!

 

A HÍVATLANUL Hálózat nyilatkozata

cropped-hivatlanul_logo2-02.jpg

A Hívatlanul Hálózat a rendelkezésére álló felületeken és fórumokon kinyilvánította, mit gondol a kormány köznevelési kerekasztaláról. Cinikus látszat-egyeztetésekben sem közvetlenül, sem közvetetten nem kívánunk részt venni. Véleményünk szerint a miskolci Herman igazgatója a kormány önmagával folytatott tárgyalásain kizárólag saját személyét képviselheti, tőlünk felhatalmazást – Palkovics államtitkár kijelentésével ellentétben – nem kapott, ahogyan az oktatás tönkretétele ellen tiltakozóktól, de attól tartunk, még a saját tantestületétől sem. Szerintünk egy kerekasztal hitelességét kizárólag a résztvevők kiegyensúlyozott összetétele, az előre lefektetett és közösen elfogadott feltételrendszer és a teljes sajtónyilvánosság adja meg.

Egyben közöljük: ha valaki itt – mint ahogyan azt néhány kormánytag a tiltakozókról állította – egy idejétmúlt, poroszos iskolarendszert kíván restaurálni, az a jelenlegi oktatási kormányzat. Ezzel szemben

  1. széles konszenzuson alapuló, ÚJ KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNYRE van szükség, mely megfelel a XXI. századi elvárásoknak: gyerekközpontú, a befogadó iskolát pártolja, elengedhetetlen sajátsága a tanulás és tanítás szabadsága, az intézményi autonómia, a méltányosság elvének érvényesülése, a demokratikus működés és a stabil, átlátható oktatásfinanszírozás.
  2. Azonnali KÁRMENTÉSre van szükség: a közös követelésrendszert egy valódi, kiegyensúlyozott összetételű, szakmai kerekasztalnak kellene tisztáznia.

Hívatlanul Hálózat

A Nyilatkozat innen és innen letölthető, osztható!

 

Etikai kódex helyett

 

cropped-hivatlanul_logo2-021.jpg

A miskolci tiltakozás magja termékeny talajra hullt, sok száz intézmény sok ezer pedagógusa, hallgatója, oktató-nevelő munkát segítő munkatársa és a szülők ezrei-tízezrei körében.

Ennek megfelelően a hatalom azonnal meg is kezdte a szalámipolitizálást, kollaborációval hírbe hozott szakszervezeteket, azokból állítaná össze a tárgyaló feleket, akik eddig is sokat tettek a rendszer lezüllesztéséért, akik közvetve, vagy közvetlenül is felelősek azért, hogy a közoktatási intézmények, egyházi iskolák és a szakképzés abban a helyzetben van, amiben.

Ezért szükségesnek tartjuk kinyilvánítani: a tiltakozók, a 2011-es törvény és a dilettáns oktatáspolitika következményeit nap mint nap elszenvedni kénytelen érintettek képviseletét csak olyanok (szervezetek, vezető tisztségviselők, magánszemélyek) láthatják el, akik nem hajlandók elárulni a miskolci tiltakozás nyomán létrejött összefogást.

Continue Reading →

Van olyan asztal, ahová nem ülünk le – a HÍVATLANUL Hálózat állásfoglalása:

 cropped-hivatlanul_logo2-023web1.png

Van olyan asztal, ahová nem ülünk le

A Hívatlanul Hálózat – soraiban több ezer pedagógussal, szülővel és diákkal – a Balog miniszter által életre hívott Köznevelési Kerekasztallal kapcsolatban kijelenti, hogy mindazok, akik elfogadják a miniszter felkérését, legitimálják a kormányzat cinikus, gátlástalanul képmutató és az oktatás számára végzetes következményekkel járó döntéseit. A meghívottak listája (MMA, NPK stb.) arra utal, hogy a kormány ismét nem a szakmával, a diákokkal és a szülőkkel, hanem kizárólag önmagával kíván egyeztetni.

Ha valaki ebben a látszatmegbeszélésben részt vállal, gyengíti azok esélyeit, akik tisztességből és becsületből nem tűrnek tovább – jelent és jövőt akarnak a gyerekeinknek MOST.

Akik leülnek egy ilyen összetételű asztalhoz, kiírják magukat a hiteles képviseletek névsorából.

Continue Reading →

Az oktatási (civil) szervezetek szakanyagai

cropped-hivatlanul_logo2-023web1.png

 

A FIDESZ-kormány oktatást érintő intézkedései nyomán különféle civil szerveződések számos átfogó dokumentumot alkottak mind az intézkedések bírálatára, mind egy jövőbeni oktatáspolitika megalapozására. A dokumentumok sok neves szakértő és sok civil aktivista bevonásával jöttek létre, de igazán széleskörű társadalmi vitájukra nem került sor. (A dokumentumok elektronikus formában elérhetők; az Agóra Oktatáspolitikai alapvetések, a Fehér könyv és a Példaérték nyomtatott formában is megjelent.)

Continue Reading →

A Szépírók Társasága tiltakozik a Hóman-szobor ellen

szepirok2

Tiltakozunk az ellen, hogy a Horthy-korszak faji polgárháborújának egyik szítója, Hóman Bálint születése 130. évfordulóján, december 29-én szobrot kapjon Székesfehérváron az Igazságügyi Minisztérium, a kormánypárti polgármester és a városi képviselőtestület támogatásával!

Hóman a Darányi-, Imrédy-, Teleki-, Bárdossy- és Kállay-kormányok kultuszminisztereként folyamatosan támogatta a magyar zsidóság jogainak egyre súlyosabb korlátozását. Politikai tevékenysége a harmincas évek elejétől összeforrott azzal a deportálásokat megelőző, mintegy másfél évtizedes folyamattal, amely a magyar társadalmat hozzászoktatta ahhoz, hogy zsidó polgártársaikat végül szabadságuktól és többségüket életüktől is megfosszák.

Continue Reading →

Nyilatkozat a Pedagógus Etikai Kódexről

etikai-kodex_NEM

Alulírt szervezetek egyöntetűen elutasítjuk a Nemzeti Pedagógus Kar által készített Pedagógus Etikai Kódexet.

  1. A kódex törvény- és alkotmánysértő, hiszen amint azt a Pedagógusok Szak­szervezetének az Alkotmánybírósághoz benyújtott panasza rögzíti, a Nemzeti Pedagógus Kar általánosan kötelező érvényű szabályrendszert alkotott, noha az alkotmány szerint nem tartozik a jogalkotásra feljogosított szervek közé.
  2. A kódex fölösleges, mivel részben a Nemzeti köznevelési törvényben már szabályozott, részben magától értetődő normákat ír elő.
  3. A kódex alapállásában hamis, mivel önkéntes jogkövetésre hivatkozik, noha a pedagógus kari tagság kötelező.
  4. A kódex üres ideológiai szólamokra épül, a gyermek érdeke mint szempont nem érvényesül benne, pedig mi más lenne a pedagógusi munka célja, mint a gyermek. Az elsősorban a felettesének megfelelni kötelezett alattvaló nem tud szabad, boldog, majdan sikeres és közösségi felelősséget vállaló gyermekeket nevelni.
  5. A kódex nem növeli, hanem csökkenti a pedagóguspálya megbecsülését, mert azt sugallja, hogy a pedagógus erkölcsileg is megrendszabályozandó munkavállaló, akinek autonóm erkölcsi érzék híján az erkölcsi értékeket is kívülről kell megszabni.

Budapest, 2015. október 22. 

Alapítványi és Magániskolák Egyesülete
Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság
Hálózat a Tanszabadságért
Hívatlanul Hálózat
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
Magyartanárok Egyesülete
Oktatási Vezetők Szakszervezete
Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete
Pedagógusok Szakszervezete
Történelemtanárok Egylete

A Nyilatkozat innen letölthető és terjeszthető.

 

A gyermekek és pedagógusok jogait sértő Pedagógus Etikai Kódex elleni tiltakozást segíti a TASZ

TASZ-logo1

A Nemzeti Pedagógus Kar a szinte minden pedagógusra nézve kötelező Etikai Kódex tervezetéről várja a pedagógusok véleményét. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja szerint a Kódex végleges tervezete súlyosan jogsértő.

A TASZ – alábbi szövegében szereplő – mintalevele segítségével figyelmeztethetjük az etikai kódex megalkotóit, NEM sérthetnek jogszabályokat. A mintalevél VASÁRNAPIG küldhető el!

„Magyarország a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezménynek részese (a továbbiakban: Gyermekjogi Egyezmény; kihirdette az 1991. évi LXIV. törvény). A Gyermekjogi Egyezmény 3. cikkének 1. pontja előírja, hogy “A szociális védelem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban.”
Ennek ellentmondva azonban a Tervezet (2) alapelve értelmében a pedagógus munkáját “mindenekelőtt a nemzet érdekében” végzi. Amennyiben tehát a pedagógus úgy ítéli meg, a nemzet érdeke ellentmond az általa nevelt, oktatott gyermekek érdekeinek, utóbbit hátrébb köteles sorolni. Hasonlóképp, a Tervezet szerint a pedagógus kollégái védelmét, intézménye hírnevét is köteles előnyben részesíteni a gyermek érdekeivel szemben.”

Continue Reading →