Az utóbbi hetekben számos hírt kaptunk arról, hogy tankerület-vezetők békés pedagógusokat vagy intézményvezetőket elbocsátással, illetve iskolabezárással fenyegetnek, amennyiben tüntetésre mennek, vagy a nyilvánosság tudomására hozzák a véleményüket. Ezután kiderült, hogy – természetesen a diákok érdekében – a tankerületi vezető vizsgálatot indított a Teleki Blanka Gimnázium ellen, és bekérte a február 3-ra, a miskolci tüntetés napjára vonatkozó, létező és nem létező dokumentumaikat.

Az iskolaigazgató 3 megtartott órával érvényesnek nyilváníthat egy tanítási napot, rendelkezhet az elmaradt órák pótlásáról, rendkívüli óráról, vagy tanítási napról. Ez történik iskolai rendezvények, ünnepélyek esetében, és ez történt a februári Klik-fórumok napján, melyeket általában tanítási időben, délután 14 órára hívtak össze.

Szülői értekezletekről jegyzőkönyv nem készül, semmilyen jogszabály nem írja elő.

Ezért kénytelenek vagyunk felhívni a figyelmet arra, hogy Magyarország jogállam.

A gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, azaz mindenkinek jogában áll politikai és közéleti kérdéseket érintő békés összejöveteleket, felvonulásokat és tüntetéseket szervezni, azokon megkötés nélkül részt venni.

A Büntető törvénykönyvben, a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények között olvashatunk az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése törvényi tényállásról: 174/C. § (1) Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában, valamint választási gyűlésen való részvételében erőszakkal vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A közlemény innen letölthető, osztható!

Alulírt szervezetek egyöntetűen elutasítjuk a Nemzeti Pedagógus Kar által készített Pedagógus Etikai Kódexet.

1. A kódex törvény- és alkotmánysértő, hiszen amint azt a Pedagógusok Szak­szervezetének az Alkotmánybírósághoz benyújtott panasza rögzíti, a Nemzeti Pedagógus Kar általánosan kötelező érvényű szabályrendszert alkotott, noha az alkotmány szerint nem tartozik a jogalkotásra feljogosított szervek közé.
2. A kódex fölösleges, mivel részben a Nemzeti köznevelési törvényben már szabályozott, részben magától értetődő normákat ír elő.
3. A kódex alapállásában hamis, mivel önkéntes jogkövetésre hivatkozik, noha a pedagógus kari tagság kötelező.
4. A kódex üres ideológiai szólamokra épül, a gyermek érdeke mint szempont nem érvényesül benne, pedig mi más lenne a pedagógusi munka célja, mint a gyermek. Az elsősorban a felettesének megfelelni kötelezett alattvaló nem tud szabad, boldog, majdan sikeres és közösségi felelősséget vállaló gyermekeket nevelni.
5. A kódex nem növeli, hanem csökkenti a pedagóguspálya megbecsülését, mert azt sugallja, hogy a pedagógus erkölcsileg is megrendszabályozandó munkavállaló, akinek autonóm erkölcsi érzék híján az erkölcsi értékeket is kívülről kell megszabni.

Budapest, 2015. október 22. 

Alapítványi és Magániskolák Egyesülete
Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság
Hálózat a Tanszabadságért
Hívatlanul Hálózat
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
Magyartanárok Egyesülete
Oktatási Vezetők Szakszervezete
Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete
Pedagógusok Szakszervezete
Történelemtanárok Egylete

A Nyilatkozat innen letölthető és terjeszthető.