Egy HHH gyerek esélyei ma, Magyarországon – L. Ritók Nóra előadásának írásban rögzített változata

RitokNora

Mi lesz veled, Brigitta?
(Egy átlagos képességű gyerek esélyei napjainkban, Magyarországon, egy szegregátumban)
Helyzetértékelő tanulmány az Igazgyöngy Alapítvány műhelyéből, napi terepi tapasztalatok alapján

[Részletek. A teljes cikk itt olvasható el: http://igazgyongy-alapitvany.hu/wp-content/uploads/2011/07/Mi-lesz-veled-1.pdf]

Az Igazgyöngy Alapítvány 16 éve foglalkozik szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek oktatásával, egy LHH kistérségben, 6 éve pedig egy olyan komplex esélyteremtő modell fejlesztésével, aminek sajátossága, hogy teljes problématérképet készítve keresi meg a legmegfelelőbb beavatkozási pontokat. Majd ezekre egyszerre hatva, a közösség erejét kihasználva próbál képessé tenni embereket, közösségeket a változásra.

Continue Reading →

Share

OFOE: Szülői értekezlet – tájékoztatás a pedagógusok mozgalmáról

ofoe_logo

„Miért kell politikát vinni az iskolába? A tanárok miért nem a tanítással foglalkoznak?” – gyakran felmerülnek ezek a kérdések az utóbbi hónapokban.

Ehhez most már hozzátehetik azt is: Miért kell a szülőket is politikával traktálni?”

Nagyon fontos tisztázni: Nem a tanárok politizálnak! A politika tört be néhány évvel ezelőtt durván az iskolákba! Méghozzá a következő módon:

  • elvették az igazgatók legfontosabb jogait, azaz nem dönthetnek önállóan arról, hogy kit alkalmaznak és arról sem, hogy mire lehet az iskoláknak járó pénzt elkölteni;
  • a rossz gazdálkodás következményeként – a jelentős mennyiségű felhasznált EU-forrás ellenére – a gyerekek nagy része lepusztult, piszkos, sok esetben életveszélyes épületben tölti a napjait, a szülők festik a tantermeket, viszik a fénymásolópapírt stb.;
  • hozzáértés nélkül erőltetnek a tanárokra és a gyerekekre olyan tananyagot és tankönyvet, melynek a nagy része korszerűtlen, felesleges, elveszi az időt és az energiát azoknak az ismereteknek az átadásától és azoknak a képességeknek a fejlesztésétől, melyek szükségesek ahhoz, hogy a gyerekek a jövőben sikeresek legyenek.

A Tanítanék-mozgalom SZAKMAI párbeszédet kezdeményezett a kormánnyal, amely ezt POLITIKAI párbeszéddé silányította:

  • érdemi válasz helyett megpróbálták a kezdeményezést hazugságokkal lejáratni: „a tanárok már megint fizetésemelést akarnak” (ez egyik pontban sem szerepel), „a tanárokat felbérelték a politikai pártok” (várjuk a bizonyítékokat), „a tanárok nem akarnak dolgozni” (a mozgalom neve TANÍTANÉK) stb.
  • a közvélemény megtévesztésére létrehozták az „oktatási kerekasztalt”, melyben a kormány saját magával egyeztet és természetesen egyetért

A pedagógusok reakciója

  • Létrehozták a Civil Közoktatási Platformot (CKP), mely a PÁRTFÜGGETLEN, SZAKMAI CIVIL SZERVEZETEKET (pl. Magyartanárok Egyesülete, Történelemtanárok Egylete, Könyvtárostanárok Egyesülete, Független Diákparlament, TANOSZ, Oktatói Hálózat, Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete stb.) tömöríti.
  • A CKP tagjai önkéntes munkát végeznek, mely során kidolgozzák a legfontosabb intézkedések tervét, és a közvélemény figyelmének, támogatásának fenntartása érdekében polgári megmozdulásokat szerveznek.
  • Az érvényben lévő sztrájktörvény nem teszi lehetővé, hogy a pedagógusok törvényesen sztrájkoljanak, ezért végső elkeseredésükben polgári engedetlenségre készülnek (egyórás munkabeszüntetés), mely során állásukat kockáztatják.

A CKP a legfontosabb, rövid távú céljait a 12 pontban fogalmazta meg.

A CKP és a Tanítanék hosszú távú célja egy KORSZERŰ ISKOLARENDSZER létrehozása, melyben:

  • a gyerekeket nem terhelik felesleges ismeretekkel, de mindent megtanulhatnak, ami a 21. században fontos,
  • a gyerekek önállóan és kritikusan gondolkodó, öntudatos és sikeres felnőttekké válnak.

A „Szülői értekezlet” részletes leírása a Tanítanék csoport oldalán (http://www.tanitanek.com/) olvasható.

(A tanítanék csoport weboldalán bővebb, és folyamatosan frissülő információk találhatók a pedagógusok mozgalmáról, ott olvasható – többek között –. a március 15-én közzé tett 12 pont, magyarázatokkal együtt.)

(Sulyok Blanka, Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete)

A fenti anyag innen, hosszabb változata pedig innen tölthető le és osztható meg.

 

 

 

Share

L. Ritók Nóra beszéde – 2016. március 15-én, a Tanítanék Mozgalom demonstrációján

Fotó: Vörös Anna

Fotó: Vörös Anna

Kedves jelenlevők!

Amikor az oktatás funkciójáról tanultam, csak úgy általában, jól emlékszem erre a mondatra: „az oktatás feladata, hogy mérsékelje a társadalmi különbségeket.”

Azért vagyok most itt, hogy itt is elmondjam: a mai oktatási rendszer sokkal inkább eszköze lett a társadalmi egyenlőtlenségek növelésének. A modern korban ennyire végletes még nem volt az iskolarendszerünk. Sosem volt ennyi szegregált iskola. Az egyházi iskolák elzárkóznak az integrációtól, és az államiak is nyíltan felvállalják az elkülönített képzést.
Azokért a gyerekekért vagyok itt, akik családjaikkal a szegénység kockázatának leginkább kitettek. Azokért, akiknek még kockás ingjük sincs. Akikhez nem ért el ennek a Mozgalomnak az üzenete. Mert a szegénységben más üzenetek hangosak. A túlélés üzenetei.

Azokért vagyok itt, akik a döntéshozók szerint rossz családi szokások miatt nem reggeliznek, nem pedig azért, mert nincs mit. Akik nem akarják megenni a céklás túrókrémet, ami ugyebár bizonyítja, hogy nem éhesek. Akik nem tudnak egy malackából, vagy pár naposcsibéből maguknak önfenntartást teremteni. Azokért, akiknek a közmunka szegénységbe záró karrierje körvonalazódik csak, akik kiesnek az oktatásból, amint elérik a 16 évet. Azokért, akik a mostani rendszer szerint nem érnek semmit. Hiszen nincs semmijük!

Continue Reading →

Share

Neubauer István beszéde – 2016. március 15-én, a Tanítanék Mozgalom demonstrációján

2016-0315

Tisztelt Honfitársaim!

Jó hírrel kezdem: a február 29-i akcióban mintegy 150 ezer diák és szülő vett részt közvetlenül, vagy kockás ingben támogatva azt.

150 ezren mozdultak egyszerre – vezérlő tábornoki felhívás nélkül – abban az országban, amelyben évek óta folyik a közoktatásban érintettek megfélemlítése. 5 évvel a botrányos köznevelési törvény elfogadása után végre együtt fejezték ki szolidaritásukat az óvodákban, általános és középiskolákban, sőt egyházi iskolákban érintett szülők és diákok, mert úgy érzik, a dolgok rossz irányba mennek. Mi szülők már nem hallgathatunk tovább!

Ki kell állnunk természetes szövetségeseink, az óvónők, a dajkák, a szakszolgálatok dolgozói, a tanítók, tanárok és közvetlen segítőik mellett, mert a családban, otthonokban nevelkedő új nemzedékből csak együtt tudjuk kinevelni a jövő boldogulni képes Magyarországát. Nem hallgathatunk tovább! Nem hagyhatjuk gyermekeink sorsát azokra, akik a becsődölt köznevelési törvényt ránk erőszakolták!

Continue Reading →

Share

A CKP válasza az EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkárság 2016. március 3-i levelére

CKP

[…] Örömünkre szolgál, hogy mint írják, az általunk 12 pontban megfogalmazott, azonnali megoldást igénylő problématerületek Önök által is ismertek. Kérjük tehát, hogy elhárításukra haladéktalanul hozza meg a szükséges döntéseket. Meggyőződésünk, hogy minden késlekedés indokolatlan, és káros Magyarország számára.

Élére állítjuk tehát a kérdést: kész-e a haladéktalan döntések meghozatalára?

Mi készen állunk az azonnali egyeztetésre.

Az Önök által ajánlott tárgyalási formát azonban nem fogadhatjuk el. Miként megelőző levelünkben alapos okkal írtuk:

A Civil Közoktatási Platform „…a Köznevelési Kerekasztal munkájában nem vesz részt, mert annak reprezentativitása nem biztosított. Érdemi válaszként tehát csak olyan tárgyalás feltételeinek elfogadását tekinthetjük, amely nyílt, szakmai alapokon nyugszik, szereplői reprezentálják a nevelés-oktatás szakmai, érdekvédelmi és civil közösségeit.

Ilyen előzmények után a Köznevelési Kerekasztalhoz történő meghívásunkat nem tekinthetjük őszinte gesztusnak: azt a közvéleményt félrevezetni szándékozó, taktikai kísérletként értelmezzük.

Continue Reading →

Share

Tiltakozás a köznevelésben: kérdések és válaszok

TASZ-logo1

A TASZ Tanszabadság Programja 11 pontból álló 1×1-et készített.

A jogi kisokos mintaleveleket is tartalmaz és mindent arról, amit sztrájkról, tiltakozásról, polgári engedetlenségről, a tantestület döntési jogköréről, a szülők  jogairól tudni kell.

Használjátok – köszönjük.

***********

Íme a 11 kérdés:

1. Mit tehet a pedagógus, nevelőtestület, ha az iskolaigazgató megtiltja neki a tiltakozást, véleménynyilvánítást?

2. Mit tehet a pedagógus, nevelőtestület, iskolaigazgató, ha a KLIK tiltja meg a tiltakozást, véleménynyilvánítást?

3. Hogyan sztrájkolhatnak pedagógusok?

4. Ki dönti el, hogy a pedagógusoknak milyen minimális szolgáltatást kell biztosítaniuk sztrájk idején?

5. Tüntethetnek a pedagógusok munkaidőben?

6. Mi a különbség a tüntetés vagy demonstráció és a sztrájk között?

7. Beteget jelenthetnek a pedagógusok tiltakozásul?

8. Részt vehetnek-e a pedagógusok polgári engedetlenségben?

9. Ha a pedagógusok nem tudnak hatékonyan sztrájkolni, megkérhetik-e a gyerekeket, tanulókat, hogy ők “sztrájkoljanak”?

10. A szülő távol tarthatja-e gyermekét az iskolától, a köznevelés helyzete elleni tiltakozásul?

11. Kérdezősködhet, nyilvántartást vezethet-e az iskolarendőr vagy a KLIK arról, hogy kik támogatják vagy nem támogatják egy iskolában a tiltakozást?

A teljes cikk itt olvasható.

Share

A Civil Közoktatási Platform nyilatkozata

CKP

Lázár János és a kormányzat nyilatkozatai – a megtévesztő kommunikáció valóban olcsóbb, mint a közoktatás megújítása

A Civil Közoktatási Platform a következőkben helyesbíti Lázár János heti tévedéseit

  1. A pedagógusoknak nincsenek 18%-os bérjellegű követeléseik. Az oktatási rendszer átfogó és rendszerszintű problémáiról beszélünk. A nevelő-oktató munkát segítő kollégáink, így a gyógypedagógiai asszisztensek, iskolatitkárok, rendszergazdák érdekében azonban felszólaltunk. Ők 2008 óta nem kaptak béremelést, a létminimum körüli összegekért dolgoznak. Nélkülük nincs iskola, és a minisztérium rendre semmibe veszi őket: ez az, ami elfogadhatatlan.
  2. A pedagógusok nem használják fel a gyerekeket, de felelősek értük szakmájuk etikája szerint. A diákok nagy része pontosan érzékeli, hogy a közoktatás számukra nem nyújt olyan tudást és készségeket, amelyekkel ma, a 21. században boldogulhatnának, és azt is látja, hogy tanáraikat eszköztelenné tették.

Minőségi informatika és idegen nyelv oktatás, társas kompetenciák, problémamegoldó és tanulási készségek fejlesztése valódi szükségletek – avuló holt adatok és tények bemagoltatása helyett. Az érettségi, szakmai vizsga, továbbtanulás előtt állva azt tapasztalják, hogy hatalmi eszközökkel korlátozzák törekvéseiket.

A diákok maguktól, saját magukért és társaikért emelnek szót. Ha tudatos, aktív állampolgárrá érnek nincs, nem lehet ellenünkre.

  1. A kormány a saját tankönyveinek árát adófizetői pénzekből átvállalja a szülőktől – így lesz ingyenes tankönyv. A fő probléma az, hogy nem ismeri el a tanulási szükségletek sokféleségéből fakadó igényt, más, bevált, korszerű és hiánypótló tankönyvekhez nem enged hozzáférést, miközben saját egyen tankönyveinek minősége nem állja ki a szakmai kritikát.

A minőségi tankönyvpiac tönkretétele óriási kár a nemzetgazdaság számára, és közvetlenül van káros hatása az egyes gyermek sikerességi esélyeire.

A kormány elháríthatatlan feladata és felelőssége az azonnali és távlatos problémák megoldása, mégpedig a kompetens oktatási szereplők bevonásával. A puszta megtévesztő kommunikáció a gyermekek, tanulók életidejét rabolja.

2016. 02. 19.

A Civil Közoktatási Platform szóvivői

A Nyilatkozat innen és innen letölthető és osztható!

 

Share

Együtt az oktatásért – a Városmajori Gimnázium diákságának nyílt levele

VMG

Az eddigi nyílt levelek hatására úgy gondoltuk, mi is megragadjuk az alkalmat véleményünk kinyilvánítására az aktuális helyzettel kapcsolatban. A saját tapasztalataink révén is tisztában vagyunk a jelenlegi oktatási rendszer alapvető hibáival, mivel diákként mi vagyunk a leginkább érintettek. Ezúton szeretnénk megosztani meglátásainkat, javaslatainkat a közoktatás egészének javítása érdekében.

Számunkra a legszembetűnőbb és egyben a legfontosabb probléma a tananyag mennyisége és minősége. Az elhanyagolt gyakorlati tudással szemben túlsúlyban lévő lexikális tudás felesleges mennyisége azt eredményezi, hogy a diákok csak felületesen és időlegesen jegyzik meg azt. Tudjuk, hogy mindenből szükség van bizonyos alaptudásra, de ezenfelül az ismeretek bővítésére fakultatívan is van lehetőség. A feszített tanmenet miatt nem jut idő a gondolkodásra, a fontosabb témák ismétlésére, kifejtésére, valamint az érdeklődési kör tágítására. A túlterheltség következtében két véglet alakul ki a tanulók körében: vannak, akik túlhajtják magukat, és mindennapjaikat a stressz tölti ki, míg mások feladják és érdeklődésüket vesztik, demotiváltak lesznek.

Continue Reading →

Share

Nahalka István: Felelősségünk

Nahalka

Itt és most a pedagógusok történelmet írnak. Részben azért, mert ilyen erősen talán még sosem hallatták a hangjukat. Részben azért, mert e foglalkozást űzőktől szinte soha nem látott tisztasággal, egyöntetűséggel fogalmazódik meg a magyar oktatás alapvető átalakításának igénye. Meglátásom szerint még ezeknél is egy kicsit fontosabb, hogy a változtatásokat kívánó pedagógusok szakítani akarnak számos, a magyar oktatást erősen még a 20. században (vagy jó néhány esetben még korábbi századokban) tartó béklyótól. És ezek szakmai, nem elsősorban politikai kérdések, miközben e hetekben szinte mindent áthat a politika.

Continue Reading →

Share

Az Országos Tantestületi Értekezlet követelései

Azonnali, a napi működést lehetővé tevő, kármentő beavatkozások

  • Gyermekek terheinek csökkentése
    • a heti 5 testnevelés helyett heti 3 – a délutáni tömegsport minőségi és vonzó, mindenki számára elérhető lehetőségének megteremtése
    • kötelező erkölcs- és hittan megszűntetése, életvitel, hon- és népismereti tantárgyak integrált oktatása
    • kötelező 16.00-ig benntartózkodás megszüntetése
    • lehetőséget az egyéni élethelyzetekhez igazodó, a gyermek érdekeit figyelembevevő, rugalmas óvodai benntartózkodásra
  • Pedagógusi munkateher csökkentése
    • a közoktatási törvény szerinti kötelező óraszám beállítása, helyettesítés, többletmunka kifizetése, a NOKS státuszok visszaállítása, a státuszok számának helyi feladatokra optimalizálása.

Continue Reading →

Share