Ne lőjetek!

Ne lőjetek!

Az 1611/2017. (IX. 5.) kormányhatározat szerint 2017-ben és 2018-ban 40 lőtérre 17 464,32 millió forintot szán a kormány, majd a program második ütemében előkészítik még 67 lőtér kiviteli tervét, további 1283,3 millió forintért.

Ha az első negyven lőtérre elkülönített összeggel kalkulálunk (40 lőtér + tervezés= 18 747 millió, a további 67 lőtér teljes kivitelezése garantáltan több lesz mint a 18 és fél milliárd másfélszerese), a tervezett beruházás minimum 46 milliárd forintba kerül majd, s itt még nem számoltunk azzal a hazai gyakorlattal, hogy rendszerint a tervezett összeg többszöröse fogy el a kivitelezés során.

Az ún. Honvédelmi Sportközpontokhoz (sic) helyszínt keresve a Klebelsberg Központ az iskolaigazgatóknak küldött levelet, van-e náluk 6×15 méteres elkeríthető terület.

Ha eltekintünk attól a ténytől, hogy ép ember a huszadik század borzalmai után szeretni akar és nem háborúzni, egy józan és előrelátó oktatási kormányzat a gyerekeket szolidaritásra, békés együttélésre, a tudás és a mozgás örömére nevelné, de semmiképpen sem militarizálná, ez az összeg akkor is elegendő lenne:

  • 1000 fejlesztőpedagógus/gyógypedagógus körülbelül tizenhárom évi fizetésére (bruttó 300 000 forint /hóval számolva)
  • 1000 pedagógiai asszisztens (E kategória) 24 évi fizetésére
  • 180 000 db interaktív táblára (252 030 Ft-os átlaggal számolva)
  • 180 tornaterem építésére (256 milliós beruházással számolva)

Kérjük a szülőket, pedagógusokat, kérünk minden felelős állampolgárt, hogy minden lehetséges módon tiltakozzon a gyerekek militarizálása ellen, az adóforintjaink rossz célra fordítása ellen!

Hívatlanul Hálózat

Civil Közoktatási Platform

Tanítanék Mozgalom

Hálózat a Tanszabadságért

Oktatói Hálózat

Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének Elnöksége

Magyartanárok Egyesülete

Igazgyöngy Alapítvány

SZOCSOMA Alapítvány

Aki szeretné egyetértését kifejezni, itt csatlakozhat a felhíváshoz: Ne lőjetek!

Gyarmathy Éva: A digitális kor és a sajátos nevelési igényű tehetség

Forrás: http://www.jgypk.hu/mentorhalo/wp-content/uploads/2015/09/Gyarmathy-Eva1.png

A cikk eredetileg a http://www.diszlexia.hu/ oldalon jelent meg.

„A digitális kor újrarendezi a képességeket, és megváltoztatja az értékek egy részét. Az oktatási rendszer a változásokat alig követi, így egyre több gyerek kap diagnózist, ahelyett, hogy képességeinek megfelelő tanítást kapna. Közülük sokan kiemelkedő képességekkel rendelkeznek. Ugyanazok a jellemzők, amelyek a diagnózisokra okot adnak, számos kiemelkedő alkotó életrajzi adataiban megtalálhatók. A kiemelkedő tehetségek teljesítménye nem feltétlenül egyenletes, mert a szokásostól eltérő észlelés és reakció jellemzi őket, amely gyakran teljesítménybeli és beilleszkedési zavarokhoz vezet. A digitális kor kultúrája által változó képességek sok tekintetben a kiemelkedő tehetségek sajátosságai felé alakulnak. Két lehetőség van: egyre több tehetség vagy egyre több diagnózis születhet.”

[…]

A digitális korban megint változik az információfeldolgozás. A korábbi elemző, lépésről lépésre történő feldolgozás mellett egyre nagyobb szerepet kap az egészleges, téri-vizuális feldolgozás. A technikai eszközök lehetővé teszik, hogy a gyorsan, sok információt hordozó téri-vizuális ingerekre épüljön az információátadás. Ehhez alkalmazkodik az agyunk is.

A Z EMBERI AGY MŰKÖDÉSÉNEK ÁTALAKULÁSA

Az emberi agy képlékeny, nyitott, tapasztalatfüggő rendszer. Adott idegrendszeri lehetőségek megjelenése a környezeti hatások függvénye. A külső ingerek erősen befolyásolják a képességek fejlődését az ember egész életén át.

Gerontológiai vizsgálatok mutatják, hogy még az idős emberek idegrendszerének működése is átalakul. Akik rendszeresen interneten böngésznek, nagyobb rövidtávú memóriával rendelkeznek, mint azok, akik ezt a technikát nem használják. A döntéshozatali és probléma-megoldási régiókban nagyobb aktivitás mutatkozik. Ennek megfelelően alakul az idegrendszer működése (Small, Vorgan, 2008).

Marc Prensky (2001) digitális bennszülötteknek nevezte azokat az egyéneket, akik abban a korban születtek, amikor a digitális technika már a háztartások részévé vált. Azok, akik ennek előtte szocializálódtak, a digitális bevándorlók. Ez utóbbiak idegrendszerére is erőteljes működésváltoztató hatással van a megváltozott kultúra, de az alaphuzalozás még a lineáris, egymásutáni gondolkodást kívánó korszakban történt.

A digitális bennszülöttek könnyen dolgozzák fel a változó információkat, sokkal gyorsabban hoznak döntéseket, mint a digitális bevándorlók, viszont a módszeres, pontos, rendszerben történő gondolkodás terén gyengébbek.

[…]

Az írásbeliség megerősítette a logikai-elemző gondolkodást. A digitális korban a vizuális feldolgozás, az egészleges, átfogó, intuitív megközelítés kezd erősödni. A változás iránya lényegében ellentétes azzal, ami az alfabetikus írás kialakulásakor történt. A részletekre irányuló, elemző gondolkodás háttérbe szorul. A bal agyfélteke erős dominanciája, amely a beszéddel, majd az írásbeliséggel jelentősen növekedett, most csökkenni látszik.

A bal agyféltekéhez tartozik, a lépésről lépésre történő feldolgozás. A viszonyokat, részleteket kezeli. Olyan funkciók kapcsolódnak a bal agyféltekéhez, amelyekben meghatározó az egymásutániság: beszéd, írás, olvasás, számolás, logika, mind a részek megfelelő illesztését kívánják.

A jobb agyfélteke az információkat egészlegesen, egyidejűleg kezeli. Ezért ide kapcsolódnak a téri-vizuális képességek, a zene értése, a képzelet, a humor. Gyorsan hoz megoldásokat a jobb agyfélteke, mert automatikusan összerak a rendelkezésre álló részletekből egy megoldást – képet, ötletet, döntést, fogalmat.

A digitális bennszülöttek kiegyenlítettebb dominanciára tesznek szert. A beszéd, az írásbeliség, a verbalitás növeli a bal agyfélteke erejét. A sok vizuális információ feldolgozása a jobb agyféltekét erősíti.

[…]

Az iskola azonban nem veszi figyelembe ezt a változást, és olyan elvárásokat támaszt a tanulókkal szemben, mintha semmi nem változott volna. Egyre több diák nem tud megfelelni az elvárásoknak, egyre nő a sajátos nevelési igényekkel küzdőnek minősítettek száma. Hamarosan ráébrednek a szakemberek, hogy megváltozott képességei miatt valamilyen mértékben az összes digitális bennszülött sajátos nevelési igényű, vagyis ennek megfelelő tanításra van szükség, és nem címkézésre.

Mindezen változások közepette azok a gyerekek, akik valóban kisebbséget képeznek képességbeli jelentős eltéréseik miatt, és valóban sajátos nevelési igényűek, még nehezebb helyzetbe kerültek, pedig sokan kiemelkedő teljesítményekre lennének képesek.

[…]

Albert Einstein, akinél életrajzi adatok alapján valószínűsítették a diszlexiát (Kantha, 1992), későn kezdett beszélni, és nagyon muzikális volt. Feltételezhető a jobb agyfélteke erőteljesebb működése. Teljesítményei igazi kreatív teljesítmények.

Nem hozott létre új fizikai tényeket. A mindenki rendelkezésre álló tényeket rakta össze másképpen. A Nobel-díj bizottság alig tudott dönteni, melyik elméletére adja a díjat, annyiféleképpen sikerült ez.

Agatha Christie, a krimi királynője is diszlexiás lett volna, ha ma jár iskolába (Osvát, 1994). A jobb agyféltekei feldolgozás ereje nála is lehetővé tette, hogy ugyanazokat a tényeket különbözően illessze egybe, és így sokféle megoldást ajánljon fel az olvasónak. (Míg végül egy addig fel nem fedett megoldás fut be.)

A figyelemzavar a figyelem kontrolljának gyengesége, nem a figyelem hiánya. Az ilyen egyén főleg arra nem tud figyelni, ami előtte van, mert közben más ingerek elvonják. Gyakran a belső képekben merül el, amit álmodozásnak minősít a külvilág. Frank Lloyd Wright a neves építész annyira el tudott merülni ábrándozásaiban, hogy kiabálni kellett hozzá, hogy felfigyeljen (Secrest, 1992).

A kreatív tehetség olyasmit is észrevesz, amit más nem, és ha megtalálja a tárgyat, akkor figyelmét erre szűkíti be. Cramond (1995) az agyi struktúrák, kognitív feldolgozás, temperamentum összevetésével vizsgálta a hiperaktivitás/figyelemzavar és kreatívitás kapcsolatát.

Egyezéseket talált, mint például: neurobiológiai anomáliák, jobb agyféltekei dominancia, magas figurális kreativitás, perifériális ingerek használata probléma megoldás során, élménykeresés, érzékenység és erős reakciók.

Számos tudós, politikus, művész életrajzi adatai utalnak valamilyen neurológiai eredetű teljesítményzavarra. Thomas Alva Edison (Száva, 1969) és Nikola Tesla (Cheney, 2001) életrajzából kiderül, gyerekkorukban a tanulási zavar, hiperaktivitás/figyelemzavar jeleit mutatták.

[…]

Több nagy alkotót értelmi fogyatékosnak vagy gyenge képességűnek tartottak, mert az átlagos elvárásoknak nem tudott megfelelni. Thomas Mann háromszor bukott meg, James Wattot nehézkesnek és ostobának tartották (Polgár, 2008). Pablo Picasso feltételezhetően diszlexiás és diszkalkuliás volt, de akkoriban értelmi fogyatékosnak tartották.

Magyar példa is van az iskolai készségeknek a tehetségtől való függetlenségére:

„Nekem pl. végtelenül nehéz felfogásom volt; gyermekkoromban szinte semmilyen – 6, 7 esztendős koromban a legnagyobb fáradsággal sem tudtak megtanítani még olvasni sem, úgyhogy akkor közel voltam ahhoz, hogy ‘grófi trotli’-nak tartsanak. Nagyon nehezen tanultam, nem értettem meg semmit; tulajdonképpen igen rossz diák voltam…”  (Gróf Széchenyi István intelmei Béla fiához 1857. november 6.)

[…]

A teljes cikk idekattintva olvasható.

R. Szabados Tamás: Modern ​harcművészet az iskolai oktatásban – könyvajánló

Sokszor ​beszélnek a harcművészet filozófiájáról, de kevesen tudják, hogy ez valójában mit takar. A harcművészet ugyanis alapvetően mozgássorokba kódolva adja át a tanításokat, amit nem bemagolni és felmondani, hanem átélni kell. Ugyanakkor a hagyományos harcművészetek világosan megfogalmazott oktatási-, nevelési célokkal rendelkező pedagógiai rendszerek – csak ez a tény feledésbe merült az elmúlt százötven év során.

Szabados Tamás írja:

Ezt a könyvet azoknak ajánlom

• akik a harcművészet szellemi hátterét keresik,
• akik a személyiségfejlesztés eszközének tartják a harcművészetet,
• akik megkérdezik maguktól, miért verjük össze hétről-hétre egymást,
• akik működő életstratégiát keresnek.

Continue Reading →

Civilek a Parlamentben

Fotó: Németh András Péter

Részletek Görög Mása írásából, amely a Civiltavasz honlapon jelent meg.

[…]

Aki követi a Civiltörvény módosításával kapcsolatos eseményeket, az tudja, hogy civil szervezetek sokasága fogott össze, hogy a kormány vonja vissza ezt a felháborító tervezetet, békés tüntetésen, petícióban követeltük, hogy vegyék figyelembe a véleményünket. (Mert azt mondani sem érdemes, hogy ezzel a módosítással kapcsolatban sem történt semmiféle társadalmi egyeztetés a érintettekkel. Kimondani is szörnyű, de ezt már szinte megszoktuk, meg sem lepődünk.) Emiatt jött létre a Civilizáció szerveződés is, aminek FB oldala bátran like-olható, követhető, ha érdekel, hogyan tovább, vagy csatlakozni szeretnél, szeretnétek.

[…]

kedden reggel ott találkoztunk a Parlament előtt, – s bár voltak kételyeink, hogy bejutunk-e az épületbe -, de 11.00 óra előtt, amikor kezdődött a bizottság ülése, végül mindannyian a teremben vártuk az ülés kezdetét. Rajtunk – a pulóverünk alatt – a Civil szíves egyenpólónk, táskánkban a transzparensek.

A terembe való belépéskor minket fogadó – kulturált és előzékeny – terembiztosok a biztonság kedvéért hosszan ecsetelték a parlamenti ügyrend szerinti viselkedési szabályokat, köztük többször kiemelték, hogy fotót telefonokkal semmi esetre sem lehet készíteni, és semmilyen tetszésnyilvánítás hanggal vagy papírral (hm) nem elfogadott, majd jó munkát kívántak. El kell mondanom, hogy mind a terembiztosok, mind a házőrség végig nagyon kulturáltak és tisztességesek voltak. Hozzáállásukért köszönet!

Hát ezek meg mit keresnek itt? Hatalmi magánszám 1.

11.00-kor a függöny fel, a darab kezdetét vette. Először pár gyors beadványt szavazott meg a bizottság, majd hirtelen egy kis fülbesugdosás, és a bizottság elnöke, Rubovszky György számára kiderült, hogy porszem került a gépezetbe, zavar a rendszerbe, civilek a jól őrzött helyhiányos terembe. „Aljas módon kijátszották a rendszert, és ennek következményei lesznek arra nézve, aki segítette a bejutásunkat,” – fenyeget meg először a – pozícióját történetünk alatt még oly sokszor fegyverként és pajzsként használó – bizottsági elnök. Első komoly színre lépésének csúcspontja, hogy bejelenti, a parlamenti törvény és önmaga által önmagára ruházott bizottsági teljhatalma és jogköre alapján a következőkben 3 főben fogja maximálni a bizottság látogatóinak számát. Hogy ezzel egyébként a nyilvánosság és az állampolgárok jogai sérülnek, láthatólag nem érdekelte, vagyis elengedte a füle mellett. Ez a szelektív nagyothallás még többször megjelent történetünk folyamán.

[…]

Miután a számunkra indifferens napirendi pontok befejeződtek, sor kerül „A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló törvénytervezet módosítójavaslatainak vitájára. Ekkor a teremben a falnál eddig ülve szemlélődő civilek felállnak, és egyforma pólóban, magyar és EU-s zászlót, valamint „Nem a civilek megbélyegzésére” transzparenseket a magasba tartva csöndben elindul a tiltakozás. Rubovszky elnök úrnak újabb alkalma van a nagyjelenetre. Felszólít, lerenitensez minket, hívja a terembiztosi szolgálatot, hogy vezessenek ki, akik tisztességesen teszik a dolgukat, felkérnek és felszólítanak, majd az elnök kérésére hívják a házőrséget. Mivel mi még mindig csöndben állunk, a változás pusztán annyi, hogy közben megjelentek a Szót kérünk” és a képviselőket egyenként felszólító táblák, hogy „XZ – képviselő neve (párt neve) ne szavazza meg a civiltörvényt!.

Rubovszky György 12.00 óráig felfüggeszti az ülést, „amíg ezt a cirkuszt csináljuk”.

[…]

Az egész abszurdot Szabó Szabolcs élőben közvetíti, az Indexen pedig egyre többen követik (ahogy azt tőle mi is megtudjuk). Tiszta 21. századi börleszk, a mi hétköznapi valóságunk. (A videók megnézhetők itt az események részletes leírásával egyetemben.)

[…]

Az Igazságügyi bizottság elnöke ugyanis láthatóan azon kívül, hogy önmaga pozíciójával rendkívül elégedett volt, rettenetesen unta az egészet, rendre összezavarta a sorrendet, hogy kit mikor kell kérdeznie és megszólalni engednie, ám bizton tudta és képviselte, hogy ellenzékiek és főleg nők itt aztán ne nagyon beszéljenek. Megszavaztatta, hogy Szabó Tímea kapjon-e szót (nem kapott), Széll Bernadettnek, mint frakcióvezetőnek, ugyan kénytelen volt hozzászólásokat engedélyezni, ám végül megunta, és megvonta tőle a napirendi pont alatt a megszólalás lehetőségét.

-Miért ? – hangzott a kérdés.
-Mert mindig ugyanazt mondja, – szólt az elnöki válasz.
– Ehhez jogom van, akár ötvenszer is elmondhatom.

No, és akkor itt jött a katarzis, mert itt derült ki, hogy bizony tud rendesen is olvasni Rubovszky György, ha akar, mert a házszabályt valószínűleg fejből tudó jegyzőkönyvvezető hölgy az orra alátartotta azt, hogy felolvashassa a passzust, ami indokolja, ugyan miért is vonhatja meg a szót az ellenzéki képviselőtől Rubovszky. No, ezt a két passzust (amit egyébként a hölgy kívülről mondott vele hangtalanul, mint egy szorongó anya, mikor a gyereke szaval az óvodában), hibátlanul elolvasta, közben gondolom megvilágosodott, hogy ja, hát ezért is.

[…]

Mi a baj a civiltörvénnyel?

Szögezzük le, hogy a még most érvényben lévővel éppen hogy semmi. A tervezett módosításokkal már annál több. Mert hogy a Civil törvény három fideszes képviselő által beadott módosítása eleve prekoncepcióra épít, – mármint hogy a külföldről támogatott civil szervezetek külföldi érdekeket szolgálnak, és nem számolnak el a kapott támogatásokkal rendesen . Ezt a maguk által is tudottan hamis állítást egyszerűen tényként kezelik, és azonnal megoldást is találnak rá. Törvényileg megbillogozzák, megbélyegzik ezeket a szervezeteket, hogy aztán ugyanezzel a laza mozdulattal ezt a billogot 3 évre prolongálják abban az esetben is, ha mondjuk az adott szervezet már nem kap egy árva fillér ilyesfajta külföldi támogatás sem. Vagyis a letöltött büntetésed után még 3 évig nem kapsz „jó magyar civil” erkölcsi bizonyítványt, így viseled magadon a megkülönböztető jelzéseket. Mert minden kiadott anyagra, weboldalra és egyéb nyilvános felületre ezt a megkülönböztető jelet fel kell tenni, hogy mindenki láthassa és érzékelje, aki ilyen szervezetet támogat, azzal jóban van, hogy velük közösséget vállalva maga is belepottyan a Soros csapdájába, és jó esetben csak önön lelkiismeret furdalásától gyötörtetik, ha a következő törvénymódosítással nem szabnak ki majd a támogatókra is valamilyen büntetést. Mert pontosan tudjuk, hogy a támogató vállalkozások, vállalatok jelentős része kormányfüggő, így aztán ki is merne ily szalonképtelen szervezeteket – ügyeket támogatni. Hisz nyilvánvaló, hogy a kormány célja ezzel a törvénnyel elhallgattatni és ellehetetleníteni minden olyan kormánykritikus hangot, melynek bármilyen hatása lehet a következő választásokra, vagy egyáltalán a közvélemény – tehát az emberek – gondolkodására egyszerűen azzal, hogy más szempontokat és értékeket kínálnak számukra. Vagyis a most benyújtott módosítási tervezet egyszerűen aljas, antidemokratikus, megkülönböztető és megbélyegző, s tisztán láthatóan nem a civil szervezetek által szolgált társadalmi csoportokat és a társadalom valós szükségleteit, hanem alantas politikai önérdekeket szolgál. Egyszerűen embertelen és diszkriminatív, vagyis alaptörvény ellenes (ha már alkotmány híján alkotmányellenes nem tud lenni). Mivel ezek a szervezetek eddig is tökéletesen átláthatóak voltak, gazdálkodásukról jelenleg is bárki bármikor képet kaphat, beszámolójukat bárki elolvashatja, kinyomtathatja, így azt a manipulatív érvet, hogy csak az átláthatóságot szeretné a kormány biztosítani, nyugodtan felejtsük el, mert ami eddig is megvolt, az eddig is megvolt mindenféle billog nélkül.

[…]

A teljes cikk idekattintva olvasható

Kézenfogva ballagunk – Teremtsünk közösen egy új hagyományt!

Évente közel 70 ezer diák végez az ország középiskoláiban, ballagásukkal emléket állítanak az ott eltöltött négy, hat vagy akár nyolc évüknek. Szeretteik, meghívottaik általában valamilyen gesztusértékű ajándékkal lepik meg őket a jeles alkalomból.

Van fogalmad róla, mekkora az értéke ezeknek az ajándékoknak? Hogy mennyit költünk ezen a napon virágra, képeslapokra vagy éppen plüssállatokra? Mi lenne, ha ezeknek egy részét a ballagók és a családjaik, barátaik egy fontos célra ajánlanák fel?

Ezért most te is tehetsz! Csatlakozz hozzánk diáktársaiddal együtt! Teremtsünk közösen egy új hagyományt! Ballagásoddal tegyél te is fontos lépéseket a felelős felnőttkor felé!

#KezenFogvaBallagunk Continue Reading →

A Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatója: Hogyan dolgozhatja le a szabálysértési bírságot?

Ha szabálysértés miatt pénzbírságot kapott, három lehetősége van:

  • kifizeti a bírságot, vagy
  • ledolgozza a bírságot közérdekű munkával, vagy
  • leüli a bírságot, azaz börtönbe (pontosabban fogházba) zárják.

Ez a tájékoztató arról szól, hogy Ön hogyan tudja ledolgozni a bírságot közérdekű munkával. (A tájékoztatót a Magyar Helsinki Bizottság készítette.)

Bírság
Miután megbírságolták, 33 napja van arra, hogy elmenjen a járási hivatal foglalkoztatási osztályára (régi nevén munkaügyi kirendeltségre).

  • Ha helyszíni bírságot kapott, a 33 napot a bírság napjától számolja.
  • Ha a rendőrségtől levélben kapott bírságot, a 33 napot attól a naptól számolja, amikor átvette a levelet.
  • Ha a bíróságtól kapott bírságot, a 33 napot a levél alján szereplő dátumtól számolja.

Járási hivatal (munkaügyi kirendeltség)
Menjen el a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti járási hivatal foglalkoztatási osztályára. Alább talál segítséget ahhoz, hogy pontosan melyik hivatalba kell mennie.

A hivatalba vigye magával:

  • személyi igazolványát vagy jogosítványát vagy útlevelét,
  • lakcímkártyáját és
  • a bírságról szóló papírt.

A hivatalból el fogják küldeni egy orvoshoz, aki megvizsgálja, hogy tud-e Ön dolgozni. Az orvosi vizsgálat 3300 forintba fog kerülni. A hivatal felkeresése után összesen 15 munkanapja lesz arra, hogy elmenjen az orvoshoz és visszamenjen a kapott papírral a hivatalba.

Orvos
Menjen el az orvoshoz. Ő megvizsgálja, tud-e Ön dolgozni, és milyen munkát tud végezni. Erről kiállít egy papírt, ezt hívják foglalkoztathatósági szakvéleménynek. A szakvéleményt őrizze meg, mert egy évig érvényes.

Az orvoshoz vigye magával:

  • személyi igazolványát vagy jogosítványát vagy útlevelét,
  • lakcímkártyáját,
  • TAJ-kártyáját és
  • a korábbi orvosi vizsgálatokon kapott papírjait (leleteit), ha vannak.

Az orvosi vizsgálat 3300 forintos díját készpénzben ki kell fizetnie. Ha az orvos úgy dönt, hogy nem dolgozhat, akkor be kell fizetnie a bírságot, különben börtönbe is zárhatják.

Járási hivatal (munkaügyi kirendeltség) 
Az orvosnál kapott papírral menjen vissza a járási hivatalba, ahol kijelölnek Önnek egy foglalkoztatót (azaz munkáltatót). Ha nem tudnak azonnal munkát adni Önnek, akkor 30 napon belül újra be kell mennie a hivatalba.

Ledolgozás
Menjen el a megadott helyre a megjelölt időben, és ott dolgozza le a bírságot. Vigye magával azokat a papírokat, amiket a hivatalban kapott.
Ha a bírságnak csak egy részét dolgozza le, a maradék részt be kell fizetnie, vagy akár börtönbe is zárhatják.

Melyik járási hivatalba (munkaügyi kirendeltségre) kell mennie?
A bejelentett lakóhelye szerinti kormányhivatal járási hivatalába kell mennie, Budapesten ez a kerületi hivatal. A hivatalon belül a foglalkoztatási osztályt keresse (ez a munkaügyi kirendeltség hivatalos neve).

Ha a tartózkodási helye eltér a bejelentett lakóhelyétől, akkor a tartózkodási helye szerinti járási vagy kerületi hivatalba is mehet. A lakcímkártyáján tudja ellenőrizni, hogy Önnek mi a lakóhelye, illetve a tartózkodási helye.

Ha települési szintű lakcíme van, akkor a településhez tartozó járási vagy kerületi hivatalba menjen.

Ha Önnek nincs se lakóhelye, se tartózkodási helye, akkor annak a járásnak vagy kerületnek a hivatalába menjen, ahol elkövette a szabálysértést.

A 1818-as ingyenes telefonszámon meg tudják mondani, hogy az Ön lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez, vagy az elkövetés helyéhez melyik járási hivatal tartozik. A menüben a járási hivatalokról szóló menüpontot kell választania (jelenleg a 2-es menüpont).

A jarasinfo.gov.hu weboldalon is megkeresheti, hogy pontosan hova kell mennie:

  • Írja be a gov.hu oldalon található keresőbe a településének nevét.
  • Válassza ki a listából a települését. Ekkor megjelen­nek a településhez tartozó járás adatai.
  • Válassza ki az osztályok közül a „Foglalkoztatási osztályt”. Ekkor megjelenik a foglalkoztatási osztály címe és nyitvatartása is.

Mikor nem dolgozhatja le a bírságot? Mikor nem zárhatják a bírság miatt börtönbe?

1. Nem dolgozhatja le a bírságot. Be kell fizetnie a bírságot, vagy akár börtönbe is zárhatják, ha

  • nem szabálysértés, hanem például bűncselekmény miatt büntették meg;
  • 16 éves vagy annál fiatalabb;
  • közlekedési szabálysértés miatt nem állította meg a rendőr, hanem postán kapott helyszíni bírságot;

2. Nem dolgozhatja le a bírságot, de nem is zárhatják miatta börtönbe. Be kell fizetnie a bírságot, vagy akár a fizetéséből vagy nyugdíjából is levonhatják a bírság összegét, ha

  • olyan fogyatékossága van, ami miatt nem tud dolgozni;
  • legalább 12 hetes terhes;
  • kórházban fekszik;

3. Nem zárhatják börtönbe a bírság miatt. Be kell fizetnie vagy le kell dolgoznia a bírságot, ha

  • Ha 14 évesnél fiatalabb gyerekét egyedül neveli:
  • Ha fogyatékos vagy súlyosan beteg rokonát egyedül ápolja:

Le tudja dolgozni a bírságot, ha van munkahelye?
IGEN. A közérdekű munkát a szabadidejében kell teljesítenie. Ha hét közben a munkahelyén van, akkor valószínűleg hétvégén kell majd ledolgoznia a bírságot.

A közérdekű munka ugyanaz, mint a közmunka?
NEM. A közmunkáért fizetés jár. A közmunkát legtöbbször az önkormányzatnál kell elintézni. Közmunkával nem tudja ledolgozni a szabálysértési bírságot, csak közérdekű munkával.

A közérdekű munkával egy bírságot válthat ki, ezért a közérdekű munkáért nem jár fizetés. A járási hivatalban (régi nevén munkaügyi kirendeltségen) kell elintézni.

www.helsinki.hu

Az Európai Bizottság válasza a nemzeti konzultációra

A magyar kormány 2017 áprilisában „Állítsuk meg Brüsszelt!” címmel indított hat kérdést érintő nemzeti konzultációt, amelyet valamennyi magyarországi háztartásba eljuttatott. A konzultációban számos olyan állítás szerepel, amely nem felel meg a tényeknek, illetve rendkívül megtévesztő. Az Európai Bizottság szilárd tények alapján kívánja tisztázni a szóban forgó kérdéseket. Az Európai Unió soha nem „Brüsszelről” szólt, hanem egy olyan projektről, amelyet a tagállamai irányítanak és alakítanak. Ezen tagállamok mindegyike – ideértve Magyarországot is – egyoldalúan és demokratikusan döntöttek úgy, hogy erre az útra lépnek. Minden egyes tagállam – ideértve Magyarországot is – a közösen hozott döntésekért vállal felelősséget, illetve részesül azokért előnyben. Continue Reading →

CEU – tények és információk tudni vágyóknak

Az alábbiakban két, fontos írást közlünk a CEU-ról.

Az első Máté András (ELTE Logika Tanszék, tanszékvezető, egyetemi docens) összefoglaló ismertetése, a második pedig  Papp Dóra írói blogjáról való (http://doracraiban.blogspot.hu/), amit első sorban diákoknak írt, de igazából minden érdeklődőnek érdekes lehet.

Continue Reading →

Login

Register | Lost your password?